A minimálbér emelése gyakran felmerül a politikai szólamok szintjén. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a vállalati szférában 850 ezer ember fizetése a minimálbér vagy a garantált bérminimum, valamint számos juttatás (pl. gyed, álláskeresési járadék) a minimálbérhez kötött. Kétség nélkül állíthatjuk tehát, hogy a minimálbér emelése milliókat érint közvetlenül, így a pártok előszeretettel kampányolnak vele. Az ellenzéki koalíció eltörölné a minimálbért terhelő személyi jövedelemadót, az Igen Szolidaritás Mozgalom baloldali mikropárt egyik fő üzenete, hogy nettó 250 ezerre emelné a minimálbért, még aláírásgyűjtésbe is kezdtek céljuk elérése érdekében.
A Párbeszéd azonban már az alapjövedelem bevezetését hirdeti. De mi az az alapjövedelem és miben különbözik a minimálbértől? A feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) koncepciójának lényege, hogy az adott nemzetgazdaság minden lakosa – függetlenül jövedelmi helyzettől, családi és egészségügyi állapottól, életkortól, munkapiaci részvételtől – alanyi jogon azonos mértékű havi jövedelmet kap az államtól, kiváltva ezzel minden célzott támogatási formát. Az alapjövedelem első koncepciójának kidolgozását Thomas Paine nevéhez szokás kötni, de más híres filozófusok, politikusok, például ifj. Martin Luther King és Richard Nixon is támogatták a garantált feltétel nélküli jövedelem gondolatát. Az alapjövedelem hívei között vannak olyan reformerek, akik a status quo problémáinak kezelésére törekszenek – például egy törött jóléti rendszer javítására vagy a bürokratikus pazarlás csökkentésére –, illetve vannak a futuristák, akiket jobban aggaszt a humán erőforrást kiváltó technológiák megjelenésével a munkanélküliség veszélye. Ugyanakkor számos kérdés vetődik fel az alapjövedelem megfizethetőségéről és a munkakínálati hajlandóságról, azaz, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése után az állampolgárok vajon folytatják-e, keresik-e továbbra is a munkát? Az eddigi kísérletek vegyes eredményt hoztak.
Egyrészről csökkenti a szegénységet és a jövedelmi egyenlőtlenségeket, javítja a fizikális és mentális egészséget. A szegénység Brazíliában az elmúlt 40 év legalacsonyabb szintjére esett, miután 2020 márciusától havi 100 dollárt (29 430 Ft) osztottak ki a lakosság körülbelül 25 százalékának. Ezt igazolja Namíbia FNA programja (2007–2012) is, ahol az alapjövedelem-támogatás egy év után 37 százalékra csökkentette a háztartások szegénységi rátáját a korábbi 76 százalékról. A gyermekek alultápláltsági aránya szintén 42 százalékról 17 százalékra csökkent hat hónap alatt.