Forrás: Fortepán
Ablonczy Balázs történész (1974) az ELTE történelem–francia szakán végzett, majd 2004-ben doktorált. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, valamint Magyarország nagykövetségének kulturális tanácsosa volt. Jelenleg az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének egyetemi docense, valamint az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Trianon 100 MTA–Lendület Kutatócsoport vezetője. Kutatási területe a két világháború közötti Magyarország története, a témáról számos könyve jelent meg: Trianon-legendák; A visszatért Erdély; Keletre, magyar!; Teleki Pál. Legutóbbi kötetét Ismeretlen Trianon – Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918–1921 címmel idén adta ki a Jaffa Kiadó. Nős, két gyermek édesapja.
Mennyire foglalkoztatja a mai embereket Trianon?
– Trianon száz év távlatában is igen intenzíven jelen van a magyar köztudatban. Ezt mutatják a közvélemény-kutatások is, melyek szerint az emberek elsöprő többsége (94 százaléka) azt gondolja, hogy ez egy igazságtalan békeszerződés volt, amit ráerőltettek Magyarországra.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2020.06.05 (XXIV/23)
