A szegénységet az Európai Unió tagállamaiban egységes módszerrel vizsgálják, mértékét a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség arányával jellemzik. Ennek keretében együtt vizsgálják a jövedelem, az anyagi körülmények, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődés dimenzióit. Az elmúlt években, a gazdasági válság lecsengése óta különböző mértékben ugyan, de összességében javuló tendencia figyelhető meg uniós szinten – derül ki a KSH Háztartások életszínvonala 2018 című friss kiadványából.
Hazánkban 2018-ban a teljes népesség közel 19 százalékát, azaz 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. A mutató kicsit jobb, mint a 21-22 százalékos uniós átlag – s határozottan jobb, mint a legrosszabb helyzetben lévő bolgárok, románok vagy görögök mutatói, ahol a népesség közel harmadát sújtja a szegénység vagy kirekesztődés kockázata.
2018-ban – az Európai Unió legtöbb tagországához hasonlóan – a vizsgált három dimenzió közül Magyarországon is a relatív jövedelmi szegénység volt a legerősebb: 1 millió 186 ezer ember élt a középjövedelem 60 százalékánál kevesebből, míg súlyos anyagi deprivációban 837 ezer, munkaszegénységben 348 ezer fő élt. A foglalkoztatás növekedése következtében a háztartások munkaintenzitása nálunk javult az egyik legnagyobb mértékben.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.12.12. (XXIII/50)
