A 24.hu adott hírt róla, hogy az idei tanévvel aktív státuszú intézmény lett a Maarif Általános Iskola és Gimnázium a IX. kerületben. Bár a helyszínként megadott épületben szemmel láthatólag nem folyik tanítás, a fenntartó alapítvány tájékoztatásából kiderül, hogy a szervezet jövőre 160 általános iskolai és 80 gimnáziumi diákkal tervezi a tényleges indulását. A portál később arról is beszámolt, hogy maga a Maarif Alapítvány milyen háttérrel rendelkezik, milyen más, terrorizmust is érintő szervezetekkel hozzák kapcsolatba, és egyáltalán milyen céllal támogatja a nemzetközi terjeszkedését a török kormány.
Ezeréves hagyomány
A legtöbb hódító birodalomnál kulcsszerep jutott a különféle oktatási intézményeknek mint az integritást biztosító hálózatnak. Nem volt ez másképp a törököknél és oszmánoknál sem. A medreszéknek nevezett vallási felsőoktatási intézmények közel ezeréves múltra tekintenek vissza, azok alapítását már a szeldzsuk törökök megkezdték, de a virágkorukat az ottomán terjeszkedés során élték, amikor a meghódított területeken nemcsak mecseteket emeltek százszámra, hanem az azokhoz kapcsolódó medreszéket is, ahol kulcsszerep jutott a Korán és a vallástudomány oktatásának. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az iskolák egyben a kor legkiemelkedőbb felsőoktatási intézményei is voltak, a matematikától kezdve az orvostudományon át a történelemig számos területen magas minőségben képezték a tanulókat.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.10.25. (XXIII/43)
