Alig egy héttel az önkormányzati választás után Karácsony Gergely főpolgármester és több ellenzéki polgármester is bejelentette, hogy a fővárosban illetve az adott kerületben leállítják a kilakoltatásokat. A humánus gesztus sajnos csak részmegoldást jelenthet, az úgynevezett nagykép ugyanis meglehetősen sötét. Több civil szervezet is lakhatási válságról beszél, ami tömören összefoglalva annyit tesz, hogy ma Magyarországon családi összefogás vagy jelentős hitel nélkül gyakorlatilag lehetetlen lakást vásárolni, sőt, egy jelentős réteg számára a bérlés is komoly terhet jelent.
Egy friss összegzés szerint Budapesten, hosszú távú bérlés esetén az új vagy újszerű garzonok havi díja átlagosan 125 ezer forint, a kétszobásoké 168 ezer forint, a háromszobásoké a 200 ezer forintot is meghaladhatja. Egy fiatal budapesti értelmiségi házaspár – informatikus férj, pedagógus feleség – a kivándorlást fontolgatja, mert mint lapunknak elmondták, a számok alapján nem látnak esélyt a kitörésre: kettőjük nettó fizetése 460 ezer forint. Ebből 210 ezret elvisz a lakásbérlés és a rezsiköltség, 20 ezer a két BKV-bérlet, 120 ezer megy étkezésre, 20 ezer a telefon előfizetésekre, 40 ezer forintot költenek szórakozásra és kultúrára, újabb 40 ezret ruházkodásra, és ezek után 10 ezer forint marad minden egyébre – például egy nyári utazás költségének összespórolására. Mivel szülői támogatásra nem számíthatnak, úgy látják, Magyarországon nincs esélyük saját ingatlanhoz jutni, hiszen – mondjuk – egy húszmilliós állami hitelből csak vidéken jön ki egy lakás, ám vidéken sok esetben nincs megfelelő munka, vagy olyan alacsonyak a fizetések, hogy megint csak nem áll össze a kép – és arról még nem beszéltünk, hogy gyermekvállalás esetén tovább nőnek a kiadások.
2019.11.15 (XXIII/46)
