Magáról a jogszabályról részletesen írtunk a Hetek múlt heti számában (Túlóra ajándékba. Hetek, 2018. december 7.). A lényege: az eddigiekhez képest 250 helyett a kollektív szerződés alapján 300, a munkavállalókkal kötött egyéni megállapodás alapján évente 400 óra pluszmunka végezhető, amit extrém esetben csak három év múlva fizetnek ki. A külügyminiszter és az innovációs miniszter szerint a változást a Magyarországon termelő külföldi gyárak tulajdonosai kérték a munkaerő-hiány miatt, a miniszterelnök viszont az atv.hu-nak azt nyilatkozta: az új szabályozás a munkások érdekét szolgálja.
Botrány a parlamentben
Az új szabályozás elfogadásának körülményeire sokáig emlékezni fogunk – a tervezet általános vitáját a múlt héten az Országgyűlés éjszakai ülésén zárta le Lezsák Sándor levezető elnök annak ellenére, hogy ellenzéki felszólalók jelentkeztek még szólásra. A hét elején pedig a Ház igazságügyi bizottságának rendkívüli ülése úgy döntött, hogy az Országgyűlés egyetlen szavazással dönt az ellenzék által a tervezethez benyújtott közel 3000 darab módosító indítványról. Az ellenzéki képviselők (kivéve a Mi Hazánk négy képviselőjét) megzavarták a hétfői ülést, szerdán pedig több órán keresztül próbálták akadályozni az általuk és a szakszervezetek által rabszolgatörvénynek nevezett új szabályozás elfogadását.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2018. 12.14.(XXII /50)
