A héten megalakult az új parlament, Áder János államfő pedig ismét kormányalakításra kérte fel Orbán Viktort. A Fidesz – vártnál nagyobb arányú – győzelme kétségtelenül sokkolta az ellenzéki pártok támogatóit, az pedig még inkább, hogy a Fidesz által a belföldi választók körében elért listás eredménye (47,4 százalék, 2,6 millió szavazat) közel félmillió szavazattal jobb lett, mint a négy évvel korábbi (43,55 százalék, 2,1 millió szavazat). (A Nézőpont friss közvélemény-kutatása szerint a kormánypárt támogatottsága még nőtt is a választások után, közel 52 százalékon állnak a biztos szavazók körében.) De vajon miért érte az eredmény váratlanul az ellenzéki pártok támogatóit? Mi okozza, hogy ennyire nem tud egymásról a „két Magyarország”, vagy akár a „két Amerika”? Hogyan élhetünk egymás mellett párhuzamos valóságokban?
Adatszerzés evolúciója
Az információszerzés módja minden eddiginél nagyobb változáson ment keresztül az elmúlt húsz évben. A 2000-es évek elején az online hírportálok elterjedése, második felétől pedig a közösségi média szabta át a piacot.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
2018. 05.11. (XXII/19)
