A mai értelemben vett közvélemény-kutatás módszertanának kidolgozása George Gallup nevéhez fűződik, aki az 1936-os amerikai elnökválasztás során alkalmazta először a reprezentatív mintavételi eljárást. Eszerint a társadalom egy „kicsinyített másának” megkérdezésével modellezhető az országos közvélemény hangulata. A módszer és az intézményi háttér megszületésével a pártok és a sajtó is elhitte, hogy a közvélemény empirikusan és viszonylag pontosan megismerhető lesz.
A közvélemény-kutatások megbízhatóságára sokan esküsznek, de körülbelül ugyanekkora a szkeptikusok tábora.
A kritikusabb szempont képviselői szerint az eredményeket jelentősen befolyásolják a kutatók előzetes véleményei és szándékai. Épp ezért elengedhetetlen a mérések hitelessége érdekében tisztázni, ki áll a megrendelői oldalon.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2018. 03.29. (XXII/13)
