A mai értelemben vett közvélemény-kutatás módszertanának kidolgozása George Gallup nevéhez fűződik, aki az 1936-os amerikai elnökválasztás során alkalmazta először a reprezentatív mintavételi eljárást. Eszerint a társadalom egy „kicsinyített másának” megkérdezésével modellezhető az országos közvélemény hangulata. A módszer és az intézményi háttér megszületésével a pártok és a sajtó is elhitte, hogy a közvélemény empirikusan és viszonylag pontosan megismerhető lesz.
A közvélemény-kutatások megbízhatóságára sokan esküsznek, de körülbelül ugyanekkora a szkeptikusok tábora.
A kritikusabb szempont képviselői szerint az eredményeket jelentősen befolyásolják a kutatók előzetes véleményei és szándékai. Épp ezért elengedhetetlen a mérések hitelessége érdekében tisztázni, ki áll a megrendelői oldalon.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2018. 03.29. (XXII/13)
