A határon túli magyarok helyzetét erősen befolyásolja az Európán belül uralkodó nemzetiségi politika, ami jelenleg a hiányos/szerény/szegényes kifejezéssel adható vissza a legjobban.
Az Európai Unió előtt jelenleg két lehetőség van a nemzetiségek védelmére: egyrészt egy uniós kisebbségvédelmi rendszer kiépítése, amit megnehezít, hogy az unió alapító dokumentumai szerint a nemzetiségi jogok kérdése elsősorban tagállami hatáskörbe tartozik. A másik lehetőség a régiók helyzetének megerősítése lenne, bár ezen szabadságjogok csak közvetve tudnák javítani a kisebbségek helyzetét.
„Tudatosítanunk kell, hogy az EU-ban nagyon sok kisebbséghez tartozó polgár diszkriminálva érzi magát” – mondta Claude Moraes, az állampolgári jogok biztosa 2017 decemberében, felhíva a figyelmet a nemzetiségi kérdés mihamarabbi uniós rendezésének fontosságára. A tényleges megoldáshoz viszont elengedhetetlen, hogy az uniós döntéshozók különbséget tegyenek az őshonos és bevándorló kisebbségek között. A kisebbségek ilyen szintű megkülönböztetését azonban sok uniós döntéshozó diszkriminációnak tartja, ami akadályozza az őshonos kisebbségek speciális védelmét az unióban.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2018. 02.09. (XXII/6)
