Kétezertizennégy óta a hazai politikai élet vitáinak középpontjában áll a választási rendszer, ám már 2010 és 2014 között is téma volt az akkori választási rendszer aránytalanságának kérdése.
Idén a Gulyás Márton nevével fémjelzett, úgynevezett Közös Ország Mozgalom kezdeményezett új választási rendszert, amely mögé nyolc parlamenti és parlamenten kívüli párt is felsorakozott. Közös választásireform-tervezetüket a héten terjesztették be az Országgyűlés elé, egyben meg is fenyegetve a törvényhozást, hogy amennyiben október 23-ig nem születik döntés a tervezetükről, akkor a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlnak. A kezdeményezés komolyságát viszont aláásta, hogy a Gulyás-féle tervezet végleges szövege csak október közepére lett kész, így az Országgyűlésnek mindössze egy hét (!) állt volna rendelkezésére annak bizottsági, majd plenáris ülésen történő megtárgyalására.
Ráadásul időközben kabaréba fordult a tervezet mögött felsorakozott szervezetek közös tüntetésének szervezése is: miután kiderült, hogy az eredetileg nyolcpártiként elképzelt tüntetésen végül sem az LMP, sem a Momentum, sem az Együtt nem vesz részt, Gulyásék bejelentették, hogy a maradék pártok (az MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Liberálisok és a Moma) meghívását is lemondják.
2017. 10.20. (XXI/42)
