Aczél György 1991 nyarán adta élete utolsó interjúját – néhány hónappal halála előtt. A Kádár-korszak kultúráért felelős vezetőjével Szinetár Miklós rendező, a Magyar Televízió korábbi elnöke beszélgetett. A rendszer bukásának okait firtató, közel egyórás beszélgetés azonban 26 éven át a fiókban maradt, Aczél ugyanis azt kérte, ne hozzák nyilvánosságra. Aczél e héten aktuális 100. születésnapja kapcsán Szinetár Miklós úgy gondolta, immár közölhető az anyag, az ATV vasárnap sugározta a soha nem látott felvételt.
Aczél György 56 évet töltött a kommunista mozgalomban. Megjárta Rákosi börtönét, majd 1954-es szabadulása után azt remélte, „lesz valami”: megszabadulnak a sztálinizmustól. Élete végéig kitartott amellett, hogy „Marx munkássága megváltoztatta a gondolkodást”, még akkor is, ha később „áthaladt rajta az idő”, illetve hogy a rendszer célkitűzései és alapelvei helyesek voltak, a szocializmus jobb társadalmi rendszer a kapitalizmusnál.
Aczél merész terve
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2017. 09.01. (XXI/35)
