A forradalom és szabadságharc leverését követő kegyetlen megtorlás során csak a vérbíróságok ítéletei alapján több mint 200 embert végeztek ki 1956 decembere és 1961 között. A kivégzetteket titokban, jelöletlen sírokba temették el. A közvélemény szemében pedig Nagy Imréék elítélése vált a megtorlás összes többi perének és áldozatának szimbólumává, június
16-án így a megtorlás összes áldozatára emlékezünk. Az 1990-es szabad választások után csaknem két évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a nyilvánosság 2008-ban végre megismerhesse a Nagy Imre-per dokumentumait, ám a hazaárulással és tömeggyilkossággal megalapozott pártállami rendszer fenntartását szolgáló besúgóhálózat ügynökeinek névsorát még ma sem ismerhetjük. (MIL)
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2017. 06.16. (XXI/24)
