A párizsi és brüsszeli merényletek elkövetői egyfajta logisztikai bázisként használták Magyarországot, állította Kósa Lajos, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke néhány nappal a kvótanépszavazás előtt. Kósa egy közelmúltban lezárult nyomozás nyilvánosságra hozható eredményeire hivatkozott, amelyet a francia és belga hatóságok kértek a párizsi és a brüsszeli merényleteket követően. A 130 halálos áldozattal járó, novemberben elkövetett párizsi terror-akciók egyik szervezője, Salah Abdeslam (kis képünkön) kétszer is járt Magyarországon, és egyik útján ő fuvarozta mások mellett azt a férfit is, aki öngyilkos merénylőként főszerepet játszott a 32 halálos áldozatot követelő márciusi brüsszeli támadásokban.
Kósával szinte egy időben Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke egy zuglói szálloda előtt tartott sajtótájékoztatóján azt állította, „tizennégy terroristáról derült ki, hogy Magyarországon szervezkedett, és logisztikai központként használta Budapestet”. Németh arról is beszélt, hogy három terrorista korábban a nevezett szállodában töltött egy hetet. Az ügy kényes voltát jelezte, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) ezzel ellentétben azt kommunikálta, hogy a terroristák nem rendelkeznek kiterjedt hálózattal hazánkban. (Ha rendelkeznének, az nyilván rossz fényt vetne a sokmilliárdos költségvetéssel dolgozó TEK-re is.)
A logisztikai központon kívül nem volt újdonság a két bejelentésben, ugyanis Abdeslam magyarországi útjairól már januárban is részletesen beszámolt a sajtó. A kérdés tehát az, milyen információk alapján állítható, hogy a terroristák bázissal rendelkeztek nálunk.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2016. 10. 14. (XX/41)
