„Szalem alejkum!” – köszöntötte stílszerűen a csaknem félezer fős közönséget M. Soós Tamás, aki muszlimhívőként igyekezett mindenkit meggyőzni, hogy az iszlám – mint a szó jelentése is mutatja – a megbékélés vallása (bár azt nem említette, hogy magyarázható Isten akaratának való alávetésnek is – a szerk.). Az orientalista kifejtette: az iszlám egyik hangsúlyos üzenete, hogy „törekedjetek arra, hogy párbeszéd és tanácskozás legyen köztetek”. Szerinte a gond éppen az, hogy ha az iszlámot az előítéletes többség nem érti meg, nem fogadja el, akkor az atrocitásokhoz vezethet. Az ezzel kapcsolatos felelősséget pedig a Nyugatra hárította, mondván, hogy az egykori gyarmatbirodalmak területéről érkező bevándorlókat elnyomják, ami olyan düh motiválta cselekményekhez vezet, mint a Charlie Hebdo elleni támadás.
Ruff Tibor a Koránból vett idézetekkel kezdte felszólalását. „Ha hitetlenekkel találjátok szembe magatokat, fejet leszegve küzdjetek, míg öldöklést nem rendeztek közöttük, majd fűzzétek szíjra a bandát, aztán vagy kegyelem a megtérőknek, vagy eladás, amíg a háború le nem tette terheit” – szólt például az egyik részlet. Arab hittudósok Oxfordban kiadott magyarázatai alapján pedig hozzátette: a klasszikus Korán-értelmezés nem az önvédelmi jellegű, hanem a hitetlenek ellen folytatandó feltétlen harc irányába vitte tovább a fenti elveket. Az iszlám alapvető tanítása a vallás és az állam abszolút egyesítése, vagyis az igaz hitet az államhatalomnak kötelessége fenntartani és terjeszteni, ami nem képzelhető el az iszlám állam nélkül. A muszlimok közösségének, az ummának pedig kötelessége az állandó terjeszkedés és a dzsihád. A teológus az úgynevezett nagy dzsihád fogalmára is kitért, amely valóban az én legyőzését, a teljes alávetettséget jelenti, ám ez éppen az Allah törvényeinek való alárendeltséget jelenti, vagyis kiegészítője a fegyveres harcnak. Ruff hangsúlyozta: természetesen a muszlim világ többsége békében szeretne élni, ám éppen rajtuk múlik, hogy kialakul-e a muszlim közösségben egy olyan belső immunrendszer, amely képes lesz kivetni a terrorizmus alapját képező iszlamizmust.
A tételmondat mellett érvelő Tálas Péter arról beszélt, hogy a terrorizmus egyidős az emberiséggel, és bár minden vallás nevében követtek el ilyen cselekményeket, ezek célja mindig politikai. A vallás csak hivatkozási alap, mint ahogy Andreas Breivik magát keresztes harcosnak tekintve követett el vérengzést. Az iszlám védelmében megjegyezte, hogy az iszlamista terror túlnyomó többségében a muzulmán országokat sújtja. Megemlítette azt is, hogy egy tanulmány szerint – amely 432 terrorszervezetet vizsgált – a terroristáknak a legtöbb esetben úgy sikerült gátat vetni, hogy részben engedtek a politikai követeléseiknek, illetve beemelték őket a hatalomba.
2015. 02. 27. (XIX/9)
