„A Facebook ismét törölte a Betyársereg oldalát. A Szent Korona Rádió új Facebook oldalát szintén eltüntették. (…) Nincs értelme újra megjelenni, hogy aztán újra töröljenek minket. Kidobott idő” – kesergett a nyíltan hungarista és neonáci eszmékkel szimpatizáló, főként erőszakos fellépésükről hírhedté vált Betyársereg online szerkesztősége azon, hogy december közepén újfent, immáron sokadik alkalommal törölték profiljukat a Facebookról. De megtisztították a Facebookot a Romantikus Erőszak nevű szkinhed zenekar, valamint a kuruc.info egyik hírhedt publicistájának, Lipusz Zsoltnak a személyes oldalától is. A Jobbikot csak kisebb vérveszteség érte azzal, hogy a párt egyik legnagyobb, nem hivatalos szimpatizáns közösségét is törölte a közösségi oldal.
A hazai internetezők körében a szélsőséges szervezetek és portálok közösségi médiában közzétett oldalai kimondottan népszerűeknek számítanak.
A Facebook egy-egy törlésével nem ritkán hetek-hónapok, de akár évek munkája kerülhet a süllyesztőbe. Igaz, egy ideig úgy tűnt: a Facebook moderátorai vannak lépéshátrányban a szélsőjobbos szervezetekkel szemben. A nem ritkán nyílt fajgyűlöletet hirdető oldalakat szemlátomást hiába törölték: azok gyakorlatilag azonnal új profilokat hoztak létre, és ezek a legtöbb esetben gyors növekedési pályára álltak. A Betyársereg például a két törlés közt eltelt néhány nap alatt közel tízezer lájkolót gyűjtött új profiljára.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2015. 01. 01. (XIX/1)
