hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Paksi vakrepülés
Az atomerőmű-bővítés korrupciós és geopolitikai kockázatai

2014. 12. 25.
Akár 450-500 milliárdos korrupciós kockázatot is rejthet magában a Paksi Atomerőmű bővítése – derül ki egy tanulmányból, amely hasonló beruházások tapasztalatai alapján vizsgálta a projektet. Bár a kormány igyekszik az átláthatóságot kommunikálni, a múlt héten aláírt orosz-magyar szerződések továbbra sem nyilvánosak. Az orosz költségvetési krízis miatt ugyanakkor azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy Moszkva visszalép az üzlettől.

„Nemzetközi fejvadászcégekkel keres majd menedzsereket az állam a paksi atomerőmű vezetésébe, hogy átlátható legyen a működés” – jelentette ki a parlamentben Lázár János, miután az MSZP-s Tóth Bertalan a Paks II. építéséről aláírt orosz–magyar szerződés részleteiről faggatta. Bár a Miniszterelnökséget vezető miniszter többet nem mondott erről, a vs.hu információi szerint nemcsak a jelenlegi erőmű irányításába, hanem a bővítésbe is bevonnak majd külföldi, azaz nyugat-európai vagy amerikai menedzsere­ket, sőt cégeket is. Értesülésük szerint korábban a bővítés iránt egyébként érdeklődő francia Areva részvételével számoltak a kormányban, de felmerült a finn Fortum energiacég is.

Úgy tűnik, a kormány – egyelőre csak a szavak szintjén, de – komolyan foglalkozik a paksi bővítést érintő vádakkal, amelyek szerint a projekt nem átlátható, ezért magas a korrupciós kockázat. Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor is sietett hangsúlyozni, hogy a finn átláthatósági szabályokat fogjuk követni itthon is. Ennek ellenére a szerződések továbbra sem nyilvánosak, mint ahogy számos kérdésre a kormány továbbra sem ad érdemi választ, és igazi társadalmi vita sem alakult ki a kérdésben. Ezen túlmenően a külföldi – elsősorban amerikai – kritikákkal is számolni kell. Mint múlt heti számunkban is utaltunk rá, Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár az ATV-nek adott rendkívüli interjújában Pakssal kapcsolatban aggasztónak nevezte „az átláthatóság hiányának a magas fokát”, az orosz technológiától való függés pedig szerinte „rossz irány”.

„Továbbra sem világos, hogy milyen háttértanulmányok alapján döntött a kormány a beruházás mellett. Nem tudjuk, hogy konkrétan mennyibe fog kerülni, mennyi idő alatt térül meg, vagy hogy az árfolyamkockázatot ki viseli” – emelte ki a tucatnyi válaszra váró kérdés közül Perger András, az Energiaklub projektvezetője, aki szerint energetikai szempontból semmi nem indokolja a beruházást. A jelenlegi négy blokk ugyanis 2032-ig üzemelhet, vagyis többletköltségeket jelent majd, ha a 2026-ra elkészülő újabb két reaktor párhuzamosan működik majd ezekkel. Egyébként sem tudjuk, hogy a 12,5 milliárd eurós keretösszegbe (amiből 10 milliárd euró az orosz hitel) mi fér bele – például az erőművön kívüli beruházásokat is ebből finanszírozzák-e. Perger András szerint nemzetközi összehasonlításban ez az összeg meglehetősen magas, még ha a kormány szerint ez csupán egy keret, és nem feltétlenül használják ki. Sőt, az Energiaklub által megrendelt tanulmányban a Korrupciókutató Központ Budapest szakértői az atomerőmű-beruházások korrupciós kockázatait vizsgálva kiemelik: a tapasztalatok alapján a költségkeret drasztikus emelkedése várható. A ’60-as évek óta épített mintegy 75 atomerőmű esetében ugyanis a végösszeg az eredetileg tervezett költségek átlagosan csaknem háromszorosa, a legjobb esetben is kétszerese lett. A rendszeresen példaként emlegetett finn atomerőmű-építés például 2005-ben kezdődött, és eredetileg négy év alatt elkészült volna 3 milliárd euróból. Többszöri módosítás után most 2018-ra várható az átadás, a számla pedig 8,5 milliárd euróra fog rúgni. A tanulmány szerint az ilyen megaberuházásoknál törvényszerű, hogy hatalmas a korrupciós nyomás – ami akár biztonsági kockázatokat is eredményezhet. Fukusimában például a korrupcióra vezethető vissza, hogy nem épült meg az a gát, ami csökkenthette volna a 2011-es katasztrófa súlyosságát.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!