hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Megrontó vagy áldozat?

2014. 08. 22.
Több mint egy éve keringenek a hírek egy családi drámáról, melynek alapvetően két olvasata van: vagy gyomorforgató szexuális bántalmazás történt, vagy egy elhagyott élettárs próbál bosszút állni hamis vádakkal közös gyermekük apján.

A Bors című bulvárlap tavaly májusban írt egy ismert fővárosi közszereplőről, aki állítólag szexuálisan közeledett saját öt év körüli kislányához. A lap online felületéről a megjelenés után rövidesen eltávolították a cikket. A főszerkesztő azzal magyarázta a meglehetősen szokatlan eljárást, hogy utóbb rájöttek: információik nem voltak megalapozottak. A Hetek értesülései szerint a cikk mindazonáltal több komoly lap érdeklődését is felkeltette, néhány oknyomozó újságíró rámozdult a témára, ám mindezidáig egyetlen olyan írás sem jelent meg, ahol nevesítették volna az apát. Az egyik hetilap munkatársa például hónapokig dolgozott az ügyön, végül a kiadó jogászai nem engedték lehozni a cikket. Úgy tudjuk, az apa több szerkesztőséggel is tudatta, hogy súlyos pereket indít, ha megjelentetik a történetet. Ő maga ugyanakkor a Nők Lapja című lapnak – anonim – interjút adott, melyben a saját szemszögéből magyarázta az eseményeket. Az ő verziója szerint a kislány anyjának aljas rágalomhadjáratáról van szó, amit bosszúból indított ellene, mert képtelen volt feldolgozni a szakításukat. Az ügyben rendőrségi nyomozás indult, szakértői vizsgálatok sora zajlott le, ráadásul egy gyermekelhelyezési jogvita és kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bántalmazás miatti pótmagánvádas per is folyamatban van. Cikkünkben nem kívánunk igazságot tenni. A birtokunkba jutott hivatalos dokumentumokból és az apa nyilatkozataiból adunk közre részleteket.      
Az ügy egyik főszereplője az apa, Bojár Iván András művészettörténész, a Magyar Narancs című hetilap egyik alapítója, 1990-től egy évig főszerkesztője. Az SZDSZ színeiben fővárosi önkormányzati képviselő volt 2006-2010 között. Bojár több mint tíz éve élt együtt nála közel húsz évvel fiatalabb élettársával. 2008-ban kislányuk született. A kislány anyja a dokumentumok szerint 2013. január elején fordult pszichológushoz, miután pszichés zavarokat észlelt a gyermeknél. Az idén januárban a kislány jogi képviselője által megfogalmazott pótmagánvád szerint a gyermek 2012 nyarán az apjával volt a balatoni nyaralójukban. Anyja ezt követően azt vette észre, hogy gyanús eredetű váladék jön a nemi szervéből, ám akkor arra gyanakodott, hogy az apa nem megfelelően gondozta.
A pótmagánvád szerint az apa többször szexuálisan bántalmazta a kislányt. „Ezeket nem mondtam el anyukámnak, mert a vádlott mondta, hogy ne mondjam el senkinek, meg azt is mondta, hogy ha elmondom, akkor anya börtönbe kerül” – olvasható a pótmagánvádban. Az anya kérésére Bíró Délia pszichológus 2013 januárjában kétszer is vizsgálta a gyermeket, és megállapította: felmerül az apa részéről történt szexuális bántalmazás gyanúja. A szakember hivatalosan jelezte az esetet a gyámhatóságnál és a rendőrségnél. Az anya feljelentést tett.
Az apa verziója először a Nők Lapja című lapnak adott – anonim – interjúból derült ki. A Férfivallomás egy csúnya válásáról címmel 2013 májusában megjelent cikkben többek között ezt mondta: „Egyszerűen megőrülök attól a tudattól, hogy az óvodás gyerekemet, aki szerintük nemi betegséget kapott tőlem, elvitték nőgyógyászhoz, aki meg is vizsgálta. Természetesen semmit sem talált. (…) A gyerekkel felvettek a BRFK-n egy hosszú tanúvallomást, amikor arról kérdezgették, hogy milyen szexuális játékokat játszottunk, megkérték, hogy rajzoljon péniszt, eljátszatták két mackóval, hogy szerintük mit csinált az apuval. Az talán igazolja a vád komolytalanságát, hogy a gyermekügyi pert vezető bíró sem foglalkozott vele, és eddig még egyetlen rendőr sem keresett fel. Sőt, amikor én jelentkeztem náluk, azt mondták, nyugodjak meg, majd ők keresnek. Tudja, milyen egyszerűen végrehajtható az agymosás egy négyéves gyereken?”
Az apa által említett tanúvallomás 2013 februárjában készült a BRFK megbízásából: Szijgyártó Zsuzsanna szakpszichológus, igazságügyi szakértő vizsgálta meg a kislányt. A beszélgetés során a szakember többek között azt kérdezte, miért veszekednek a szülei. A kislány azt mondta, „mostanában már nem száll be a papa a kádba, amikor én fürdöm.” (A beszélgetés legdurvább részleteit nem közöljük – a szerk.) A kislány arról is beszélt, hogy az apja megkérte, senkinek ne mondja el a történteket, mert különben „nem feküdhetek a függőágyba”. „Megmutatod a nyuszival és a macival?” – kérdezte a szakember, és a kislány megmutatta. „Ez betegség – ezt anya mondta, amikor elmeséltem” – olvasható a jegyzőkönyv idézhető részében.  
Bojár az atv.hu-nak megerősítette, hogy a Nők Lapjában a saját történetét mondta el. „Valóban szoktunk együtt fürdeni, de ilyenkor szigorúan fürdőnadrágot viselek. Lehet, hogy ezzel követtem el valamilyen hibát. Tehát Zsanettel (így nevezi az anyát az apa) talán tényleg beszéltek valami ilyesmiről, majd egy »jóakarója« adott egy csodálatos tanácsot – le kell ütni a labdát, ha nagyon ki akar szúrni velem. A szörnyű az, hogy amióta belekerültem ebbe a pokolba, utánaolvastam a témának, kiderült, hogy ez manapság közkeletű módszer a férfiakkal szemben. Szinte lehetetlen védekezni ellene.”  
Szijgyártó Zsuzsanna a vizsgálat után szakvéleményt készített a rendőrség számára. Ebben többek között azt írja, hogy a kislány beszámolója „életszerű volt, nem merült fel a betanítottság lehetősége”. Az itt most nem idézett, megrázóan naturális részletek kapcsán a szakértő leszögezte: A kislány „női és férfi nemi szervekre vonatkozó ismeretei, tapasztalatai valószínűleg nem bírnak az ő számára szexuális jelentőséggel, de nem felelnek meg az életkorának, hiszen ekkor még a nemi különbségek tudomásul vételén kívül csak az ürítéssel és a tisztálkodással kapcsolatos mozzanatok bírnak jelentőséggel”. A szakvélemény megrendelőjének, a BRFK-nak arra a kérdésére, hogy a vizsgált személy hajlamos-e, hogy dicsekvésből, feltűnésből, féltékenységből, bosszúból vagy más okból a valóságnak nem megfelelő eseményekről beszéljen, a szakértő ezt írta: a kislány „elmondásai nem tükröztek olyan személyiségtorzulást, amelynek nyomán hajlamos lenne a valóságnak nem megfelelő eseményekről beszámolni”.
Mivel az eset kapcsán gyermekelhelyezési per is indult, mind az anya, mind az apa nevelési képességéről elme­orvosi szakvélemény készült. Az anyáról azt állapították meg, hogy az utóbbi időben fokozott óvó-védő attitűd észlelhető, ami nevelési képességét negatív irányban befolyásolja, de a gyermek nevelésére alkalmas. Az apáról többek között azt írják, hogy a gyermek irányába mély érzelmi kapcsolatot verbalizál, de a jövőképre vonatko­zóan sematikus, kevéssé kitartó, ennek alapján nevelési képessége az elvárhatótól jelentősen elmarad.
Két, egymástól független szakember tehát arra jutott, hogy fennáll a szexuális bántalmazás gyanúja, ráadásul a már idézett Szijgyártó Zsuzsanna szakvéleménye más esetekben önmagában elég volt a vádemeléshez. A rendőrség most mégis újabb pszichológust kért fel a kislány vizsgálatára. Előzőleg azonban az ügyben eredetileg nyomozó Gyermek- és Ifjúságvédelmi osztálytól áttették az ügyet a BRFK Életvédelmi alosztályhoz, ez utóbbi kérte fel a harmadik szakembert, Galambosné Szokoly Máriát, aki azt állapította meg, hogy nagy valószínűséggel nem történt bántalmazás. Az ügyészség jogerősen lezárta a nyomozást, vádemelés nem történt. Utóbb azonban kiderült – és ez a birtokunkba került hatósági jegyzőkönyvekből is látszik –, hogy az apa és ügyvédje a nyomozás során információkat kapott a rendőrségtől, noha a férfi eljárásjogi értelemben nem volt része az eljárásnak. A „szivárogtatás” miatt a nyomozóügyészség vizsgálatot indított, és ennek során kiderült, hogy mintegy nyolc rendőrségi munkatárs hívott le nyomozati adatokat.
Miután a gyermek anyja meggyőződött róla, hogy a kislány a valóságról beszélt, vidékre költöztek. A kislány új óvodába került, ahol senki nem tudott semmit az előéletéről. Idén januárban az óvoda négy szakembere véleményt készített róla. Ebben többek között azt írják, „viselkedése, szellemi érettsége teljesen életkorának megfelelőnek tűnt. A későbbiekben a következőket tapasz­taltuk: bizonyos szagok zavarják, melyet „büdösségnek” nevez, ilyenkor hány­ingerre és hasfájásra panaszkodik. Vécére menni csak egyedül és zárt ajtók mögött hajlandó. Ebben az életkorban alapvetően nem jellemző még a szégyenlősség”, a kislány „azonban eltér kortársaitól. Vécézés után hosszan, sokáig töröl, mintha meg akarna szabadulni valamitől szimbolikus formában. Egy játék alkalmával az alábbiakat tapasztaltuk: egy kisfiú csecsemő babával játszott és feltűnt, hogy a kisfiú baba nemi  szervéhez való viszonya más (bátran ért hozzá, mint aki számára már ismerős), játéka eltért a kortárs lánytársak viselkedésétől.
2014. május elején Tizedes Erika klinikai gyermek szakpszichológus készített feljegyzést a Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekjóléti és Családsegítő Központ számára, miután az anya iskolaérettségi problémákkal, háziorvosi beutalóval kereste fel. A két hónapon át, heti rendszerességgel tartott foglalkozások alapján a szakember megállapította: „A gyermeknél verbálisan és rajzban kifejezve az őt ért traumatikus élményekre utaló jeleket tapasztaltam, fizikai és szexuális bántalmazás gyanúja merült fel. Javaslom az apai kapcsolattartás szüneteltetését.”
Bojár az atv.hu megkeresésére azt mondta: hamisak azok a szakértői vélemények, melyek a bántalmazás megtörténtét valószínűsítik. „Ezeket az anyuka vásárolta, darabját 2-300 ezer forintért. Sajnos ma így működik a szakértői piac.” A férfi hangsúlyozta: a bíróság soha nem tartotta távol a gyermektől, és nem döntött a gyermek elhelyezéséről, noha folyamatosan figyelemmel kísérte a rendőrségi nyomozást. Az ügyészség helybenhagyta a rendőrség munkáját. „Eddig négy hatóság utasította el az anyukát” – nyilatkozta az apa.
A kislány anyja tavaly év végén új ügyvédet kért fel a képviseletére, aki azzal a feltétellel vállalta a megbízást, hogy a nő előzőleg önként részt vesz egy poligráfos hazug­ságvizsgálaton, ami azt volt hivatott eldönteni, hogy ő tanította-e be a kislányt a vádakra, ő találta-e ki a bántalmazásos történetet. A Carriere Biztonsági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. poligráfos szakértője így értelmezte a vizsgálati leletet: „A poligráfos hazugságvizsgálat során regisztrált fiziológiai változások alapján az anya egyik kritikus kérdésre sem adott megtévesztő választ.”

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!