A lap részletesen foglalkozik azzal, hogy mi a szerepe Tellér tanulmányának Orbán gondolkodásmódjában és a kormányzati cselekvésben; de a nyilvánosság előtt mindeddig nemigen elemezték magának a dolgozatnak a tartalmát. Pedig ha Tellér műve valóban a kormánytagok „kötelező olvasmánya” lett, akkor akár a most indult kormányzati ciklussal kapcsolatos miniszterelnöki tervekre is következtethetünk belőle. Sőt: valószínűleg a tusnádfürdői beszéd és a Tellér-tanulmány többet árul el Orbán Magyarországgal kapcsolatos gondolkodásáról, mint bármi, ami nyilvánosan megjelent Orbántól vagy a Fidesz-vezérkartól az elmúlt időszakban.
Tellér Gyula, akit a tusnádfürdői beszéd után néhány kritikusa tévesen nevezett Orbán „új ideológusának”, az SZDSZ-ből történt 1994-es távozása óta nagy hatással van a miniszterelnök gondolkodására. Az idén nyolcvanéves tudós márciusban megjelent tanulmányát a 2009-ben ugyancsak a Nagyvilágba írt, Rendszer-e a rendszerváltás rendszere? című esszéje folytatásának tekinti; mi is így kezeljük.
Két- vagy háromosztatú ország
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2014. 08. 15. (XVIII/33)
