hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Ebola-frász: a halottkultusz miatt terjed a halálos kór
Vidám Afrika, rettegő Európa

2014. 09. 06.
Ma az ebolás megbetegedésekkel kapcsolatban gyakran két végletes hozzáállás tapasztalható: a fejlett világban, ahol elenyésző a veszély, eltúlozzák azt, és halálos járványtól rettegnek, a betegség sújtotta Nyugat-Afrikában pedig sok helyütt el sem hiszik, hogy a betegség egyáltalán létezik. Szlávik Jánossal, a Szent László Kórház infektológusával beszélgettünk.

Amikor megkerestem, azt válaszolta, annak ellenére nyilatkozik, hogy megfogadta: befejezi az interjúadást. Miért?
– Úgy érzem, nyáridőben felkapott témáról van szó, ami csak pánikkeltésre jó, és nem szívesen gerjeszteném tovább a félelmeket. Magyarországon ugyanis nincs félnivaló ezzel kapcsolatban, ahogy egész Európában sem. Afrikában a halottak száma máig nem éri el a kétezret, miközben ugyancsak Afrikában naponta halnak meg ugyanennyien maláriában vagy az éhínségtől, és ezekből sajnos mégsincs ekkora hír.
Mégis Magyarországon a külföldi diákok tanévkezdésre történő érkezése miatt most például az orvosi egyetemeken komoly óvintézkedések zajlanak.
– Igen, ez egyrészt jó, mert megnyugtatja a lakosságot, de az afrikai diákok kötelező szűrését kicsit túlzottnak tartom, ha nincsenek tüneteik. Ezek a hallgatók zömükben nem is az Ebola sújtotta országokból jönnek, hanem például Nigériából, ahol nincs is járvány.
Ott miért nincs?
– Mert Nigériában kiépítettebb egészségügy és szigorú katonai rezsim van, így azonnal izolálják és fegyveresen őrzik a fertőzésgyanús személyeket, ezért eddig mindösszesen 14 ebolás eset fordult ott elő. Ez nem mondható járványnak, de az eddigi összes, 2000-3000 megbetegedést is erős túlzás annak mondani, a megbetegedések üteme pedig lassul.
Guineában, Sierra Leonéban vagy Libériában miért nagyobb a fertőzöttség?
– Valóban Afrika nyugati részét, és nem az egészét érinti az Ebola. A szerencsétlen az volt a dologban, hogy az első megbetegedést egy olyan településen észlelték, amely e három ország közös határánál fekszik, ahonnan rokoni és egyéb kapcsolatok révén a vírus könnyen terjedt tovább, elsősorban tömegközlekedési eszközökön. Ennek oka a kiépítetlen egészségügy éppúgy, mint a hagyományos társadalmi szokások, például a halottkultusz. Az ottani emberek elutasítják az európai gondolkodásmódot és a sámánoknak hisznek, nem az orvosoknak, akiket egyenesen az ellenségeiknek és vírushordozóknak tekintenek. Hozzáteszem: már ahol egyáltalán elhitték, hogy Ebola van, mert sokhelyütt ezt is tagadják, például Libériában, ahol a kórházból megszöktették az ebolás betegeket. Magam is találkoztam már olyan afrikai pácienssel, aki tagadta például a HIV-vírus létezését.
Magyarország felkészült az Ebola-vírus „fogadására” diagnosztikai, gyógyítási szempontból?
– Igen, Magyarországon adott esetben laborvizsgálattal 4 óra alatt ki lehet mu­tatni a vírust, és a megfelelő infrastruktúra is adott egy beteg ellátásához. Eddig két, az érintett országok valamelyikéből hazánkba érkező személy közül egyiknél sem mutattak ki Ebola-vírust. Attól, hogy egy fekete bőrű személy lázas, még nem kell feltétlenül Ebolával gyanúsítani és karanténba zárni, ez bebizonyosodott a saját praxisomban is.
Tényleg sikerül majd Afrikán belül tartani az Ebolát?
– Persze. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 6-9 hónapos stratégiát dolgozott ki – körülbelül ennyi idő alatt sikerül majd visszaszorítani a betegséget. Most megmozdult a fejlett világ, sok helyről kapnak segítséget az érintett afrikai országok. A nemzetközi erőfeszítések talán egyszer eljutnak odáig is, hogy ezekben az országokban kiépül egy alapszintű egészségügyi ellátás. A fejlett világ a maga érdekében sem árt, ha minél jobban támogatja ezt. Ám, az mégiscsak elgondolkodtató, hogy például a malária ellenszerének a kifejlesztésére, amely szinte tizedeli az afrikaiakat, máig nem áldoznak különösebben a nyugati országok. Ez ugyanis nem HIV, a malária sokkal kevésbé fenyegeti az Afrikán kívülieket. Az Ebola vagy a malária ugyanis nem olyan, mint például a valóban nagyon veszélyes madárinfluenza-vírus, amelyből szerencsére legutóbb sem lett járvány. De az biztos, hogy a mai világban pár hónap alatt meg lehet találni egy vírus ellenszerét, persze az alkalmazhatóságig több időre van szükség.
 Az Ebola ellenszérumának kifejlesztését sem kapkodták el.
– Nehezen hiszem, hogy a 40 éve ismert Ebola-vírusra– amelynek biológiai fegyverként való használata is felmerült–, nem találtak még hatékonyabb ellenszert az amerikai katonai laboratóriumokban, mint amelyeket most kísérleti szerekként a WHO kivételesen embereknél is enged alkalmazni. Persze azt sem lehet biztosan tudni, hogy a két amerikai beteg, akik gyógyultan távoztak az amerikai kórházból, a kísérleti gyógyszertől gyógyultak-e meg. Ha egy ebolás beteg megéri a 8-10. napot, akkor nagy valószínűséggel meggyógyul. Ha megvan egy alap védőfelszerelés, amit mi is használunk a kórházban – kesztyű, maszk, védőszemüveg, kapucnis ruházat –, akkor gyakorlatilag nincs esély arra, hogy a beteg testnedvei, azaz vére, izzadtsága, nyála bekerüljenek a szervezetünkbe. Sajnos ott, ahol a szakszemélyzet meghalt, a legelemibb felszerelések is hiányoztak.
Ön nem fél?
– De, annyira igen, hogy gyanú esetén én is beöltözöm, de olyan holdjáró szkafanderre, mint amilyeneket a hírekben látni, nincs szükség, ez csak gerjeszti a valamiféle halálos kórtól való rettegést. Az az érzésem, hogy az egész jelenséggel kapcsolatban A Vírus című film él máig az emberek tudatában, a HIV-vírusról is sokan hiszik még azt Magyarországon, hogy az cseppfertőzéssel terjed, mint az influenza.
Magyarországon van-e esetleg olyan aktuális kórokozó, amitől jobban kell tartani?
– Nincsen, amúgy pedig a magyar népesség oltottsági mutatói regionális viszonylatban kiemelkedően jók. A következő influenzaszezon úgy tűnik, hogy veszélyesebb lesz, mint az előző években, mert jelenleg Ausztráliában a szokásosnál kétszer többen betegednek meg, súlyosabbak a tünetek és nagyobb a mortalitás.
Uniós szinten a nyomortelepek felszámolását tűzik ki célul, mondván: ezek régen látott járványok gócpontjai is lehetnek. Ez mennyire reális veszély nálunk?
– Kétségtelen, hogy a legveszélyesebb típusú hepatitisnek, a hepatitis A-vírusos májfertőzésnek ma már nem szabadna előfordulnia, mégis hazánkban sem szokatlan, hogy akár regionális szinten is rendre járványszerű méreteket öltsön. Ennek oka a szegénység, a rossz egészségügyi ellátás, a közművek, az elemi higiéniai feltételek hiánya. Gyakran kerülnek be hozzánk hepatitises besárgult betegek, de a betegség gyógyítható.

A WHO intézkedései

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szombati bejelentése szerint további 500 betegágyat állít be a libériai főváros, Monrovia kórházaiban az Ebola-betegek ápolására a következő másfél hónapban. A nyugat-afrikai Ebola-járvány Libériát sújtja a leginkább, 1082 fertőzött beteget regisztráltak az országban, közülük 624 meghalt. A járvány terjed még Sierra Leonéban, Guineában és Nigériában is. A négy országban regisztrált fertőzöttek száma 2615, ezen belül a halálos áldozatoké 1427. A WHO pénteken jelentette be, hogy hosszabb távú, 6-9 hónapos stratégiát fogadott el a járvány megfékezésére. A Sierra Leone-i parlament sürgősséggel törvényt fogadott el arról, hogy két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki „eltitkol egy Ebolával vagy más hasonlóan súlyos betegséggel fertőzött beteget”. Kérdés, hogy a törvények mennyire lesznek betarthatók. Gabon bejelentette, hogy felfüggeszti a légi és a tengeri közlekedést az Ebola sújtotta országokkal, vízumkötelezettséget vezet be az ezen államokból érkezőkkel szemben. Elefántcsontpart kormánya szombaton azt közölte, hogy az Ebola terjedése miatt lezárják a határt Libéria és Guinea irányából.
Szenegál péntek este jelentette be, hogy megtagadja a leszállási engedélyt minden géptől, amely olyan országból érkezik, ahol számottevő az Ebola-fertőzöttek száma. Ez a döntés akadályozhatja a nemzetközi szervezeteket a járvány megfékezésében – állapította meg a Reuters brit hírügynökség. Ugyanis több segélyszervezet regionális központja Dakarban van az ország viszonylagos politikai stabilitása miatt. Mind a WHO, mind az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű szervezet innen akarja indítani repülőgépeit a járvány sújtotta országokba. A WHO már többször közölte: nem tanácsolja, hogy a járvány miatt utazási korlátozásokat vezessenek be az Ebolával sújtott országokkal szemben, mert ez csak nehezíti az élelmiszerek és egyéb szükséges áruk szabad áramlását.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!