Nyáron a kormány még egy huszárvágással kívánta megoldani az 520 ezer devizahiteles problémáját. Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter arról nyilatkozott, hogy a törvény erejével módosítanák a devizahiteles szerződéseket – visszamenőleg is. Mindezt arra alapozták, hogy a szerződéskötéskor fennálló körülmények időközben jelentősen megváltoztak, vagyis a fizetésképtelenné vált ügyfelek saját hibájukon kívül kerültek bajba (ezt jogi nyelven „clausula rebus sic stantibus” elvnek hívják, erről lásd korábbi cikkünket – Hetek 2013. 07. 26. Túlélőprogram – Megint megmentené a devizahiteleseket a kormány). Lehetőségként még az is felmerült, hogy a törlesztőrészleteket a szerződéskötéskor érvényes szintre csökkentenék, ami a bankoknak – ha önállóan viselnék ezt a terhet – évi 30-40 milliárdos pluszköltséget jelentene, összességében pedig 600 milliárdot kellene költeniük a devizahitelesek megmentésére.
Orbán Viktor később mégis azzal bízta meg a nemzetgazdasági tárcát, hogy a bankokkal együttműködve dolgozzanak ki egy megoldási tervezetet. Miután a felek nem jutottak dűlőre, a szeptemberi visegrádi kormányülésen már konkrét határidőt szabtak a bankoknak: november 1-jéig kellett volna megállapodniuk a hitelesekkel. Bár a Bankszövetség október végén konkrét ajánlatot tett le a kormány asztalára, amelyben a kiszivárgott hírek szerint nemcsak a kilakoltatási moratóium előrehozása és az 500 ezer forint alatti adósságok esetében a kilakoltatás elmaradása szerepelt, hanem az is, hogy az árfolyamgátat kiszélesítik, és a rögzített árfolyam feletti tőkerészből valamennyit elengednek a bankok.
Ez meglepő módon nem volt elég a kormánynak, így november 1-jén saját csomagot alkottak, amely azonban a várakozások ellenére nem hozott a bankok ajánlatánál erősebb változásokat. Április 30-ig meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot – vagyis a választásokig senkit nem tesznek utcára –, valamint az árfolyamgátat ezentúl 90 napon túli tartozás esetén, és 20 milliós hitelösszeg felett is igénybe lehet venni. A gyűjtőszámlahitelekre pedig az állam készfizető kezességet vállal, amennyiben a devizakölcsön összege nem haladja meg a fedezetül szolgáló lakóingatlan értékének 95 százalékát, vagyis a bank elengedi a tartozás egy részét.
2013. 11. 08. (XVII/45)
