Idén szeptembertől minden elsős és ötödikes tanulónak kötelező lesz hetente legalább egy hittanóra vagy annak alternatívájaként egy erkölcstanóra az állami iskolákban. Ez a szisztéma felmenő rendszerben működik, és négy év alatt minden általános iskolást választás elé állít, a többi évfolyamokon addig is marad a korábbi gyakorlat: a fakultatív és nem védet időben megvalósuló hitoktatás.
Az iskolaigazgatóknak minden év május közepéig kell összegyűjteniük, hogy a szülők melyik egyház által szervezett hittanra akarják járatni a gyereküket. Az új rendszer idén 1,2 millió családot érint, de a felmenő rendszer miatt pár éven belül ennek sokszorosát. Mivel a gyerek által választott hittan alapján vélelmezhető, hogy a család melyik felekezet tagja vagy milyen hit követője, a vonatkozó EMMI-rendelet kiadásakor komoly szakmai vita bontakozott ki arról, hogy mekkora kockázata van annak, amikor egy immár állami hivatalnokként tevékenykedő iskolaigazgató rendelkezik az adott település vallási regiszterével.
A Pedagógusok Szakszervezete idén februárban az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel megítélésük szerint a vallási hovatartozás adminisztratív rögzítése az oktatási rendszerben egész életében elkíséri a diákokat, és befolyásolhatja továbbtanulásukat, munkaerőpiaci esélyeiket is. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője azonban rámutatott állásfoglalásában, hogy mivel a beiratkozáskor a szülők nem kényszeríthetőek a felekezeti hittan kiválasztásával vallási meggyőződésük kinyilvánítására (ebben az esetben a gyerek erkölcstanra fog járni), a hitoktatásra való jelentkezéskor nem sérülnek az adatvédelmi szabályok.
2013. 06. 07. (XVII/23)
