hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Amikor a Fidesz feltalálta a maffiabaloldalt
Zajos hangok

2013. 05. 09.
Kommunikációs szempontból tanítani lehetne a Laborc-Portik-találkozó nyomán kirobbant botrány felépítését. A Fidesz feltehetően már tavaly nyáron elkészítette azt a stratégiát, melynek nyomán a héten sikerült addig eljutni, hogy a parlamentben elhangozhatott a maffiabalodal kifejezés.

Mi kellett mindehhez? Elsőként egy máig zavaros ügy, mely során Kocsis Máté – a Fidesz kommunikációs igazgatója, józsefvárosi polgármester – tudomására jutott, hogy 2008-ban Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója kétszer is találkozott az alvilág egyik meghatározó figurájaként ismert Portik Tamással. Az alaptörténet – amely még nem a kommunikációs stratégia része, de később ebből fakadt minden – nagyjából arról szól, hogy Kocsis valamikor 2012 első felében utánanézett V. L. korábbi ügyeinek, mert az üzletember egy józsefvárosi vita kapcsán állítólag Portik Tamáshoz fűződő kapcsolatával kérkedett.  
A parlament Rendészeti Bizottságát is vezető Kocsis állítólag így szerzett tudomást a V. L. közvetítésével tető alá hozott Laborc–Portik-találkozóról, mivel annak nyoma volt az Alkotmányvédelmi Hivatalban. (A hangfelvételt tartalmazó CD-ket és az éttermi számlákat is ott tárolták.)
Megvolt tehát az ügy, jöhetett a kidolgozás: az első lépés Portik Tamás felépítése volt. Mint megírtuk, a többéves bujkálás után – addig ismert gazdasági ügyeinek elévülését kivár­va – ismét Magyarországon élő Portikot rendkívül látványos akció keretében fogták el a Terrorelhárítási Központ munkatársai: több tucat géppisztolyos kommandós hozta ki tévékamerák és fotósok kereszttüzében  a maffiózónak tartott férfit a házából tavaly júliusban, noha egy héttel korábban állítólag saját lábán ment be a rendőrségre egy kihallgatásra, ahonnan aztán hazaengedték. Miután elfogták, a lapok megír­­ták olajszőkítős, alvilági múltját, feledésbe merült nevét ismét „beve­­zették” a közbeszédbe. A kormányközeli Heti Válasz még azt is tudni vélte, hogy Portikról mintázták a Kaméleon című film főszereplőjét, és bár ezt az információt a készítők cáfolták, a cikkek megtették hatásukat: rövid időn belül Portik lett az első számú közellenség, ráa­dásul több ’90-es évekbeli alvilági gyilkossággal – Prisztás József, Boros Tamás, Seres Zoltán egyaránt nyílt színi kivégzések áldozatai let­tek – meggyanúsítva. Ezek után jöhetett a Laborccal történt találko­zó nyilvánosságra hozatala. Ez is több lépcsőben történt: először a kormányközeli Magyar Nemzet írt róla tavaly novemberben, ám konkré­tumokat csak részlegesen említve. Ugyanakkor a kormánypártok kezde­ményezésére a Nemzetbiztonsági Bizottság meghallgatta a két ebéden részt vett három személyt, amire tavaly október–november során került sor. Laborc és a két további résztvevő – nem tudva, hogy a bizottság tagjai rendelkeznek a hangfelvételek leiratával –, szemrebbenés nélkül hazudtak a meghallgatásokon, ezzel újabb muní­ciót szolgáltatva a kormánypártoknak. (A hazugságokról lásd keretes írásunkat.)  
Ezután hosszabb csend következett, majd áprilisban a Magyar Nemzet részleteket közölt a Laborc–Portik-találkozóról, ami elindította a la­vinát: napokon belül nyilvánosságra került a két beszélgetés – bizo­nyos, köztük kormánypárti politikusok neveinek kitakarásával –, majd az érintettek bizottsági vallomásainak jegyzőkönyvei is.
Az ügyre a napokban Orbán Viktor is reagált: mint elmondta, egyrészt sejtették, hogy a kommunisták már csak ilyenek, továbbá közölte, hogy az ügy súlyos erkölcsi kérdéseket vet fel, végül hozzátette, hogy ha az Európai Unió vizsgálgatni akarja Magyarországot, vizsgálja a Laborc–Portik-találkozót.
Mindeközben megszólalt Laborc Sándor és akkori főnöke, Szilvásy György is: a főigazgató és a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere egyaránt azt állították, hogy Laborc szakmai értelemben is helyesen járt el, amikor személyesen ült le Portikkal, másrészt csak szerepet játszott, amikor bordélyházi lebuktatásról, akkori ellenzéki szereplőket kompromittáló információkról beszélgetett Portikkal.
Kocsis Máté ugyanakkor már korábban utalt rá, hogy az ügynek nemcsak abban az értelemben lesz folytatása, hogy kormánypárti politikusok feljelentést tesznek, hanem érzékeltette, vannak még el nem lőtt töltényeik az ügyben. Úgy tűnik, a kormányoldal meglehetősen magabiztos. Erre utal, hogy hétfőn Kocsis már „maffiabaloldalról” beszélt a parlamentben. Arra az ellentmondásra ugyanakkor nem kényszerült reagálni a Fidesz, hogy amennyiben Portik mondatai hitelesek, amikor az MSZP hatalmon maradásáról, a párt segítéséről és szocialista politikusok pénzeléséről beszélt, miért lennének hiteltelenek, amikor droggal, önrobbantással és alvilági kapcsolatokkal hozott összefüggésbe mai kormánypárti politikusokat.

Memory

Laborc Sándor az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt 2012 novemberében azt mondta, hogy egyszer találkozott Portik Tamással „valahol Budán, nyilvános helyen” negyedmagával. Mint tudjuk, 2008 nyarán valójában kétszer is együtt ebédeltek három napon belül.
Laborc a bizottságnak azt állította, hogy Portik „gyakorlatilag semmi érdemi infor­-mációt nem bocsátott” rendelkezésükre.
Az ebéd után, Portikék távozását követően viszont azt mondta kollégájának, hogy a bűnöző valóságos aranybánya: „Hát tudod, amit le lehetne róla szedni, az aranybánya. Bele kell menni a dologba, mert ha a fele igaz, akkor is, elég régóta nem volt ilyen patent” – olvasható a beszélgetés leiratában.   
 A bizottság előtt Laborc úgy nyilatkozott, kifejezetten arra törekedett, hogy egyik oldalról se kezdődjön kapcsolatépítés. Ezzel szemben Portiknak azt mondta, „mindenféleképpen egy ilyen interaktív kapcsolatot szeretnék kezdeményezni, ami ahhoz kell, hogy tényleg minél hosszabb távon tudjunk együttműködni”. Portik meg is kérdezte, mire volna szüksége: „Mi az, ami még szerintem önt érdekli? Média, önkormányzat, bíró, ügyvéd, ügyész?” Laborc válasza: „Ez így” volt, majd az ebéd végén egy „tiszta”, azaz lehallgatásbiztos mobiltelefonszámot is adtak Portiknak.     
 A bizottságban megkérdezték Laborctól, tud-e valamit Portik politikai elkö­telezett­ségéről, mire a főigazgató nemmel felelt. Ami azért kínos, mert a Portikkal folytatott beszélgetés során a bűnöző többek között ezeket mondta: „Nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük meg a miniszterelnök urat a székében, vagy magában legalább az MSZP-t.”, továbbá: „Én jól elvagyok a baloldalon továbbra is, és mindent el fogok követni, már jogi kereteken belül, hogy ez 2010-ben is így maradjon.”
Laborc arra sem emlékezett a bizottság előtt, hogy Portik azt állította, pénzzel is támogatott bizonyos szocialista politikusokat. Pedig Portik szó szerint azt mondta neki, „a referenciámhoz kapcsolódik az – nem is volt belőle nekik soha semmi problémájuk –, hogy bizonyos embereknek én vittem személyesen a pénzt. MSZP-seknek, és ezt sose tudta meg senki.”  
 Laborc a bizottság előtt váltig tagadta, hogy Portik bármiféle felajánlást tett volna, noha az ebédeken arról beszélt, hogy „én mindenben, amit önök mondanak, én bármit százötven százalékig elhatároztam, régóta ez van a lelkemben, nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg.”

Titkosszolgálati botrányok az elmúlt évtizedekben

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!