A DEDI intézet egyik tavaly készült tanulmányában igyekezett megbecsülni, hogy a következő, 2014-ben várható választásokig mennyi új, nem Magyarországon élő magyar kaphat állampolgárságot.
A becslés mintegy félmilliós számot eredményezett, sőt a tanulmány még az érdeklődési kedvet is igyekezett modellezni. Az intézet úgy számolt, hogy a tavalyi kétszázezer igénylés után csökkenő érdeklődés várható, ami aztán megint növekszik majd, mert a választójog megadása után komoly kampány indul a pártok részéről, hogy új szavazókat szerezzenek. Ugyanakkor a szomszédos államokban jelentős belpolitikai támadások várhatók majd a nacionalista pártoktól, ami aztán tovább pörgeti az ügyet, és ez megint csak növelheti az igénylések számát –modellezte a kutatás.
Ha félmillió nem Magyarországon élő új állampolgárral számolunk, és figyelembe vesszük Kövér László házelnök véleményét, miszerint nem lehetséges, hogy első- és másodosztályú állampolgárok legyenek, akkor a parlamenti képviselők 5 százalékát tehetik ki a határon túliak által delegált tagok. Mivel Magyarországon belül tízmillió állampolgár él, ezért úgy volna igazságos, ha a 200 fős parlamentben tízen lehetnének a határon túliak által választottak – áll a DEDI tanulmányában.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2013. 03. 29. (XVII/13)
