hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nyitás keletre
Mibe tenyerelt bele Orbán Viktor?

2012. 09. 13.
Rendkívül bonyolult szövetségi rendszer és a „hideg béke" jellemzi a Kaukázust, amit úgy lehet leegyszerűsíteni, hogy Örményország - az azeriekkel és a törökökkel való konfliktusai miatt - a területén található orosz hadibázisoknak köszönheti bizton­ságát. Igaz, a kilencmilliós örmény diaszpórának köszönhetően az egyik legbefolyásosabb lobbival rendelkezik a világban. Azerbajdzsánnak feszült a viszonya Iránnal, mert a perzsa állam északi részén milliós számban élnek azeriek, illetve az irániak vallási szempontból is radikálisabb iszlámot képviselnek, mint a kommunistából lett „szoft­iszlamista" azeri elit. Azerbajdzsán az olaja és geopolitikai helyzete (Irán-ellenessége) miatt jó kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal és Izraellel. Ráadásul még a középhatalmi státuszra törekvő Törökország is „játszik" a térségben.

„Azerbajdzsán egészen új nemzet, az 1923-as szovjet népszámláláskor Moszkva még tatárként tartotta számon az itt élőket, nem is etnikumként, hanem vallási szempontból vizsgálta az itt élő közösségeket" - magyarázta a Heteknek Krausz Tamás történész, szovjetológus, aki hosszú ideig kutatta a Szovjetunió etnikai-nemzetiségi konfliktusait. Mint fogalmazott: a Szovjetunió szétesésével létrejött új állam új hatalmi elitjének az etnikai nacionalizmus jelenti a legitimációs ideológiát. Bár az örmények évezredes kultúrával rendelkeznek, számukra is a Szovjetunió szétesése jelentette az új államiság kezdetét, körükben is jellemző a heves nacionalizmus, ami elválaszthatatlan a nemzetállam felépítésétől és a hatalmi elitek érdekeitől. Ráadásul az azeri területeken található, dominánsan örmények lakta Hegyi-Karabah olyan, mint a magyaroknak Erdély vagy a szerbeknek Koszovó.

A Hegyi-Karabah birtoklásáért kitört, több tízezer áldozatot követelő azeri-örmény háború, bár most tűzszünet van érvényben, azért nem ért véget, mert sem az azeri, sem az örmény elit az etnonacinalista ideológiába bújtatott hatalmi érdekek miatt nem engedhet a másik félnek. A geopolitikában az azeri-örmény helyzetet „befagyott konfliktusnak" nevezik, ami azt jelenti, hogy ugyan nincs háború, de a konfliktus nincs megoldva. Krausz Tamás szerint a kormány a dilettáns politikájával erre a felszín alatt izzó konfliktusra öntött képletesen szólva olajat, és nem alaptalan az a félelem, hogy akár a katonai konfliktus is kiújulhat. Az Orbán-kormány politikája, így különösen a kiadatás ugyanis azt az üzenetet hordozza, hogy Azerbajdzsán rendelkezik az Európai Unióban egy szövetségessel, legalábbis támogatóval - jelesül Magyarországgal.

A probléma nagyságát jelzi, hogy a karabahi válság ügyében közvetítő Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő úgynevezett Minszki-csoport érdekeit sikerült a magyar kormánynak keresztül húznia.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!