hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kötelező haladási irány
Választójogi buhera: a Fidesznek lejt a pálya

2012. 09. 14.
Az elmúlt 22 évben többször is módosultak a Fidesz választásokra vonatkozó elképzelései. Korábban például a kétfordulós választások mellett kardoskodtak, a regisztráció 2010-ig fel sem merült a részükről.

Egyre inkább kezd kibontakozni, milyen választási eljárásjogi terveket kíván elfogadtatni a Fidesz. Az már korábban, az alaptörvénynél és a választójogi törvénynél eldőlt, hogy egyfordulós voksolásra kerül sor 2014-ben, 106 egyéni körzettel és 93 fős listás hellyel. Az eljárási szabályokkal kapcsolatban a Fidesz a sárvári frakcióülésen hozott döntéseket. Biztosan lesz regisztráció, amit újabban előzetes feliratkozásnak hívnak, de lehet, hogy eltörlik az ajánlószelvény rendszerét és módosítják a kampányra vonatkozó szabályokat is. Érdekes áttekinteni, hogy a Fidesz a választási reformok kapcsán milyen ötletekkel állt korábban elő, és mely elemekhez ragaszkodott, hogy aztán egy teljesen új „világot" teremtsen.

1988-1989-ben az MSZMP még népszerű volt, Pozsgay Imre kommunista államminiszter pedig a legkedveltebb politikusnak számított. Az ellenzéki politikusok azért lobbiztak a kétfordulós szavazás mellett, hogy az akkor még „bivalyerős-nek" tűnő kormányzó MSZMP legyőzhető legyen. Tölgyessy Péter, aki akkor ellenzéki szakértőként tevékenykedett, később ezt úgy magyarázta: '89 nyarán minden közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy létezik a 30 százalékos Magyar Szocialista Munkáspárt, és vannak a kis ellenzéki pártok: az MDF és az SZDSZ. „A politikai föltevés az volt, hogy választójogi eszközökkel is tömöríteni kell az ellenzéket, és a tömörített ellenzék közül valamelyik legyőzi majd az állampárti képviselőt. Ezért alkalmaztuk a kétfordulós választási rendszert" - fogalmazott az újabban a nyilvánosságot kerülő Tölgyessy.

A Fidesz - amely nem rendelkezett vidéki hálózattal, egyéniben indítandó esélyes jelöltekkel - az ellenzéki kerekasztalnál is a listás szavazást képviselte, de végül a nagyvonalúság jegyében elfogadták az egyéni körzetes, kétfordulós, vegyes rendszerű megoldást. A Fidesz - az SZDSZ-szel együtt - nem írta alá az MSZMP és az MDF megállapodását, amely a választásokról szólt. A MSZMP-s reformkormány ugyanis a megállapodásokkal szemben 152-ről 178-ra vitte fel az egyéni körzetek számát, mert abban bíztak, hogy a helyben ismert jelöltjeik tarolnak egyéniben. A terveik nem jöttek be, az MSZMP szétesett, az 1990-es választás már az MDF és az SZDSZ rivalizálásáról szólt. Mivel a választási rendszer a győztest preferálta, így a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja a választási arányoknál kisebb lett a parlamentben. Így érthető, hogy a Fidesz ekkoriban az arányos választási rendszer híve lett.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!