hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Lábon száradt el a kukorica

2012. 09. 14.
A mai gazdasági helyzetben minden hír képes negatív, azaz a drágulás irányába lökni a terményárakat. Az aszály tavaly ősszel és idén tavasszal is erősen befolyásolta a terméskilátásokat, és már akkor is önmagában az aszályról szóló hírek jelentősen drágították a gabonaárakat. A búza és a tavaszi kalászosok azonban valami csoda folytán mégiscsak elfogadhatóan teremtek. Igaz, nem a szokott bőségben, de a 3,4 tonnás országos termésátlag nem mondható túl rossznak. Az igazi károkkal azonban most kell majd számolni, hisz a kukoricavetés területének 40 százalékán nem lesz termés.

Mindez érinti majd a húsárakat, drágul az alapélelmiszerek ára - mondta lapunknak Takács Péter piaci elemző a várható következményekről. „Az élelmiszerek áfatartalma erősen kötött,  hisz a fogyasztási szférában keletkező bevétel sarok­száma a költségvetésnek, ezért nem lehet arra számítani, hogy a kormányzat csökkenti az adónem kulcsát" - vélte az elemző. Az árak máris növekedést mutatnak, 55-70 ezer forintos tonnánkénti áron kapható jelenleg a kukorica, de a szakember szerint decemberre akár a bűvös százezer forintos árat is átlépheti a kukorica ára.

A politika még az érdekszervezetek jelzése előtt megszólalt. Az MSZP agrárpolitikusai szerint azonnal csökkenteni kell az alapélelmiszerek áfáját ahhoz, hogy megelőzzék az elviselhetetlen mértékű drágulást. A kormány reakciója ugyanaz volt a felvetésre, mint mikor a szocialista kormányzathoz fordultak az akkori fideszes politikusok 2009 hasonló aszályos időszakában: nincs rá esély, hogy csökkentsék az általános forgalmi adót, ami jelenleg az élelmiszerek tekintetében általában 27 százalékos.

„A kormányzati beavatkozást leginkább sürgetők szószólója, Gőgös Zoltán egykori agrárállamtitkár, szocialista politikus három évvel ezelőtt határozottan utasította vissza a gazdák hasonló kezdeményezését, szintén költségvetési okokra hivatkozva" - állította Kiss Zoltán gazda, agrárszakember, a gazdakörök egyik szervezője. A kukoricára vetítve az átlag éves nyolcmillió tonnás termés helyett jó, ha ötmillió tonnát betakarítunk idén, magyarázta a szakember, miközben dél-békési földek között autóztunk. Meg is mutatta: a kukorica le van sülve, száraz, sok helyen nem is kötött a termés, vagy nincs a csutkán szem. A legrosszabbkor jöttek a hőhullámok, éppen a kukorica legintenzívebb növekedési szakaszában, amikor inkább vízre van szükség, nem pedig hőségre. „A tavaszi nagy reményekből, ami alapján ezen a táblán legalább hetven mázsa termés ígérkezett hektáronként, most jó, ha húsz mázsa lesz. Akkor talán nem bukok nagyot, mert ez az összeg fedezi a beművelés és a vetőmag árát, így csak a növényvédő szer és a műtrágya ára vész el" - számolgatott hangosan Kiss Zoltán. Amikor a biztosításról vagy a kárenyhítési alapról kérdeztem, csak legyintett. Kötelező volt belépni, de azt, hogy abból lesz-e pénz, senki se tudja, mert az aszálykár számolása nagyon sok feltételhez van kötve.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!