Sztálin legnagyobb riválisa, Trockij „a megszemélyesült középszerűségnek" nevezte Molotovot, aki elsősorban háttéremberként dolgozott Moszkvában a politikai vezetésben. Trockijnak és társainak történelmi veresége is jelzi, hogy alábecsülték ellenfeleik képességeit. A kissé szürke, bürokrata külsejű külügyminiszter a beszámolók szerint az egyetlen bolsevik csúcsvezető volt, aki mindig öltönyben és nyakkendőben jelent meg. Híres volt arról, hogy napokig tudott úgy tárgyalni, hogy lényegében semmilyen konkrétumot nem mondott, a londoni és washingtoni egyeztetések után pedig mindent pontosan letáviratozott Sztálinnal, soha nem képviselt különutas politikát.
Bár Orbán Viktor tavaly decemberben magabiztosan azt nyilatkozta, hogy idén januárban megkezdődnek az IMF-tárgyalások, mégis hat hónapnak kellett eltelnie, hogy egyáltalán időpontot kapjon Magyarország. Konzervatív, kormány-közelinek számító közgazdászok szerint Orbán Viktor kormányfő valójában csak az egyeztetések látszatát, illetve egy megállapodás opcionális lehetőségét akarja fenntartani az IMF-szerződéssel kapcsolatban. Az IMF-tárgyalásokért elsőként felelős Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter sem kapott szabad kezet a tárgyalásokon. Banki körökben az IMF-től az a hír szivárgott ki, hogy ezt maga Fellegi is elismerte az informális beszélgetéseken. Bár a kormánypárti politikusok a magyar médiában arról beszéltek, hogy nem értik, miért kekeckednek velük a nemzetközi intézmények képviselői, a teljes képhez azért az is hozzátartozik, hogy a kormány sem akart sokáig lényegtelennek tűnő kérdésekben engedni.
Ankara-modell
2012. 07. 13. (XVI/28)
