Esztergomba szólította szimpatizánsait az MSZP. A szocialista párt hívei a Duna-parti városban, a bazilika árnyékában emlékeztek a márciusi forradalomra. Talán a nagy távolság tette, de nem sikerült igazán nagy tömegdemonstrációt verbuválnia a pártnak. A tagok egy része kifejezetten kókadozott is a tér alig harmadát betöltő „tömeg" láttán. „Ha az esztergomiak nem is, mi legalább itt vagyunk" – fordult az egyik tüntető barátjához. A kiszólás talán Tétényi Évának, a város Meggyes Tamást váltó polgármesterének szólt. Mindenesetre érdekes, hogy míg tavaly Tétényi még az MSZP budapesti majálisán is felszólalt, addig idén már a saját városába szervezett szocialista forradalmi megemlékezésre nem látogatott ki.
Ellátogattak viszont ellentüntetők. Igaza, az ő számuk is a rendezvény méretéhez volt igazítva: alig tucatnyi Kárpátia pólós, nemzetféltő zajongó választotta a város Széchenyi terét a verőfényes napsütésben. Megelepetésre, saját maguk is gyorsan ráuntak a szemmel láthatóan senkit nem érdeklő óbégatásukra, és már jóval a rendezvény vége előtt távozóra fogták.
Ez azért is érdekes, mivel maga a megemlékezés - finoma szólva is - nem volt egész napos program. Valamivel egy után kezdődött, kettő körül pedig már az utolsó trombita szólt. Ennek ellenére láttunk olyan parlamenti képviselőjét a pártnak, aki egy óra öt perc körül előbb a tömeg szélére „sodródott", majd újabb öt perc elteltével már a parkoló irányába távozott – és később sem tért vissza.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »