- Az elmúlt hónapok ellenzéki politizálása arról szólt, hogy ki kivel és miért nem hajlandó közös rendezvényen részt venni. Most egyértelmű, hogy a szereplők egy rendezvény erejéig képesek összefogni, túllépni az egókon és az ideológiai különbségeken is. Bár ez nem jelent pártszövetséget, de még társadalmi koalíciót sem. Egyértelmű sikere a szereplőknek, hogy a magyar és a nemzetközi közvélemény figyelmét magukra tudták vonni, és a címlapokra tudtak kerülni.
A Fidesz első reakciója az éles kritika volt, amit Selmeczi Gabriella szóvivő „gyurcsányozós" kommünikéje jelentett. Lesöpörhető egy több tízezres rendezvény ilyen kommunikációs formulával?
- Később finomodott a hangnem. Szíjjártó Péter és Varga Mihály már a demokrácia működésének a bizonyítékaként minősítette a tüntetést. Még évekig „gyurcsányozhatnak" nyilván, de az is biztos, hogy az ellenzéki összefogásban Gyurcsány Ferenc „része a csomagnak".
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »