hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Törölték a múltat
A kormány „papíron” kifehérítette a munkaerőpiacot

2011. 11. 04.
A rendszer nem volt egységes, a magyar cégek pedig versenyhátrányba kerültek a külföldiekkel szemben – ezzel magyarázza a kormány, hogy miért adott amnesztiát a feketemunkások alkalmazásáért megbüntetett cégeknek. A tilosba tévedt társaságok nem kaphattak állami támogatást, és közbeszerzési pályázatokon sem indulhattak, utóbbiakon így jobb esélyei nyíltak a feketepontok nélküli külföldieknek. Igaz, ami igaz, nincs tele a sajtó azzal, hogy a tendereket sorra az utóbbiak nyerték volna. A szabálysértk törlését a feketelistáról nem verték nagydobra: egy nyári salátatörvénybe rejtették - a múlt hétig nem is vette észre senki.

Az idei év első felében a munkaügyi hatóságok csaknem 11 és fél ezer céget ellenőriztek. Az esetek 42 százalékában találtak valamilyen jogsértést, például feketefoglalkoztatást. Bejelentés nélkül csaknem 7 és fél ezer dolgozót alkalmaztak. A feketézésben most a vagyonvédelmi szakma jár élen, a korábbi években pedig az építőiparról mondhattuk ugyanezt. Az efféle szabálytalanságokról szóló határozatokat csaknem öt éve gyűjtötte internetes nyilvántartásában az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség. A büntetés része volt ugyanis, hogy honlapján nyilvánosságra hozta a munkaügyi szabálytalanságot elkövető cég nevét: ha feketén alkalmazott valakit, színlelt szerződést kötött, netán megsértette a szakszervezetek jogait. Egy nyári törvénymódosítással azonban ez év augusztus 31-ével 18 ezer cég szabálysértéseit törölték a nyilvános állami adatbázisból.
Ez először a feketelista.hu munkatársainak tűnt fel, és a jelentősége abban áll, hogy korábban éppen az említett cégek ellen hozott 25 ezer határozat gátolta részvételüket a közbeszerzéseken és részesedésüket az állami támogatásokból. A törlés amúgy a munkavédelmi bírságokra nem vonatkozik, ezeket továbbra is csak a határozat meghozatalától számított két év eltelte után törlik. A sok­ezres lista sem tűnt el persze: a Munkaügyi Főfelügyelőség őrzi belső adatbázisában. Ugyanakkor a pályázatot kiíró állami szervezetek már nem férhetnek hozzá, egyesével kell kikérniük a cégekről szóló információkat, azzal a kikötéssel, hogy nem zárhatják ki azokat, akik szerepeltek a listán.
Az ATV Ez a 7 című műsora a nemzetgazdasági minisztérium illetékes államtitkárságához fordult magyarázatért, miután a csatornának nyilatkozó Stefán Balázs, a feketelista.hu felelős szerkesztője egyenesen azt állítja, hogy a kormány ezzel a lépéssel gyakorlatilag csaknem 20 ezer cég múltját törölte el mindenestől. Az államtitkárság szerint a felülvizsgálat és a törlés elsődleges oka az, hogy nem volt egységes a rendszer: egyes jogsértéseket öt, másokat csak két évig kellett közzétenni. Olykor a súlyosabb esetek nem is szerepeltek a listán. „Nem lehet cél, hogy a Magyarországon bejegyzett, a magyar munkaügyi ellenőrzés hatáskörébe tartozó munkáltatók nagy tömegei eleve kizáródjanak a közbeszerzésből, támogatási rendszerből, előnybe hozva ezzel a külföldön bejegyzett és a munkaügyi ellenőrzéssel nem érintett vállalkozói kört” – áll szó szerint a minisztériumi reagálásban.
Pataky Péter szerint a minisztérium érvelése azért álságos, mert nem a külföldi cégek jelenléte miatt keletkezik a szóban forgó versenyhátrány, hanem a törvénytelen működésből. A szakszervezeti vezető ma is tagja annak a bizottságnak, amely 2007 ősze óta kíséri figyelemmel a feketegazdaság kifehérítését szolgáló intézkedéseket és azok hatásait. „Ennek a rosszul megfogalmazott érvelésnek az lehet az alapja – ami már a törvény létrehozásakor is vita tárgyát képezte –, hogy mekkora hátrányt jelent a magyar vállalkozásoknak, ha az uniós tag Magyarországon külföldi cégek is indulhatnak a közbeszerzéseken” – állítja Pataky, aki szerint mindig voltak olyan vállalkozások, akiknek sértette az érdekeit a lista, és szerették volna elérni töröltetésüket, hogy további szerződésekhez jussanak. Mivel az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség korábbi vezetői ellen indult eljárások is azt bizonyítják, hogy törvénytelen eszközökkel is le lehetett kerülni a szégyenfalról, az új kormány egy „huszárvágással” megoldotta a problémát: mindenkit töröltek, így innentől kezdve bárki indulhat a pályázatokon.
„A listák eltűnése rendkívül rossz üzenetet hordoz, mert azt sugallja, hogy bármilyen visszaélés elkövethető és megismételhető, illetve nem lehet különbséget tenni a szabálysértések között. Valóban problémás, ha egy kisvállalkozást örökre kizárnak a közbeszerzésből vagy állami beszerzésekből, de az ilyen listáknak nem ez a célja, hanem az, hogy mindenki megalapozott döntést hozhasson, amikor szerződni kíván valakivel” – mondja Keserű Júlia, a K-monitor Közpénzfigyelő Iroda fejlesztési vezetője, akinek a kollégái szeretnék elérni, hogy készülő új adatbázisukhoz felhasználható legyen az eltüntetett lista adathalmaza.
Talán a nyilvános listáknak is köszönhetően az elmúlt években csökkent a feketén foglalkoztatottak száma. Ezzel együtt az elmúlt két évben csaknem 60 ezer céget kellett kizárni közbeszerzésből valamilyen szabálytalanság miatt. A „múlt­eltörlő” törvénymódosítás szerint az augusztustól indított eljárások határozatait ismét felteszik majd az internetre, bár ennek még semmi nyoma a világhálón. Vagyis egyelőre mindenkinek szabad a pálya a közbeszerzéseknél.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!