hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Feljelenthetjük munkaadónkat
Dübörög a Bérmonitoring Bizottság

2011. 02. 25.
Ha csökkent a fizetése, feljelentheti munkaadóját - első pillantásra ez az üzenete a hétfőtől üzemelő, ingyenes zöld számmal ellátott Bér- és Adómonitoring Bizottság felállításának. Igaz, a kormányzat szándéka az, hogy kikényszerítse az Országos Érdekegyeztető Tanácson (OÉT) a múlt év decemberében ajánlásként megfogalmazott, 4-6 százalékos béremelést, mégis az a tény, hogy az állam erőszakosan beavatkozik a magánszférába, sokaknál kiveri a biztosítékot.

A múlt év során kidolgozott, egykulcsos (16 százalékos) személyijövedelemadó-törvény mindezidáig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Annak ellenére, hogy a Fidesz vezető politikusai lépten-nyomon azt hangoztatták, hogy az új adórendszerrel senki sem jár rosszabbul, a januári-februári fizetések legtöbbször rácáfoltak erre az ígéretre. „A bérből és fizetésből élők nyolcvan százaléka - a nettó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők - keresetcsökkenést szenvedett el. Tovább rontotta helyzetüket az adójóváírás és az egyéb kedvezmények szabályozásának változása is - nyilatkozta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. - Az SZJA-törvény változásai miatt az idei bértárgyalások nem a keresetek emelkedéséről szóltak, hanem arról, hogy miként lehetne kompenzálni az adórendszer átalakítása miatti nettó veszteséget" - tette hozzá.

A negatív folyamatok ellensúlyozására a Fidesz- és a KDNP-frakció Rogán Antal vezetésével Bér- és Adómonitoring Bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy ellenőrizze, mennyiben teljesültek az OÉT decemberi ülésén született bérmegállapodások. A bizottság léte önmagában is feszültséget eredményezett, hiszen olyan zöld vonallal látták el, amelyen hétfő óta bárki feljelentheti munkaadóját. A „nyilvánosság"-nak aposztrofált kontroll egyébként is elfogadhatatlan, hiszen Magyarországon 1992-ben eltörölték a központi bérszabályozást, a munkáltatók, munkavállalók és a kormány közötti, bérekkel kapcsolatos egyeztetések az évenként megtartott béralku-tárgyalásokon keresztül történtek. Ezeket mindezidáig a partneri jó viszony jellemezte, s a szisztéma olyan jól működött, hogy a munkáltatói oldal 18 év alatt tizennyolcszor nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette az aktuális OÉT-megállapodásokat.

„A legutóbbi, múlt év decemberi megállapodás két kötelező eleme a minimálbér 6,1 százalékos, és a szakmunkásbér minimum 5 százalékos emelése, amelyet január elseje óta úgy fizetünk, mint a katonatiszt. A harmadik elem, a 4-6 százalékos béremelés ajánlásként fogalmazódott meg, vagyis nem kötelező. Innentől kezdve bolond a történet: miért akarják kikényszeríteni azt, ami nem kötelező?" - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Ráadásul az időpont is rendkívül korai, hiszen a versenyszférában az év eleje a mérlegkészítésnek, a szerződések és az üzleti tervek elfogadásának az időszaka, s csak ezután, a második negyedévben lehet szó bérfejlesztésről - akár visszamenőleg is. Mindezek során pedig figyelembe kell venniük a versenyképességet, a jövedelemtermelő képességet, a költségviselő képességet és a foglalkoztatás biztonságát - fejtette ki a főtitkár.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!