Jobboldali árny vetül a jobboldalra, és egyre növekszik - a Jobbik tempós izmosodása rákényszeríti a Fideszt, hogy ne csak frázisszerűen pufogtassa, de komolyan is vegye azon mondatát, miszerint legfőbb ellenfele a Jobbik. E tétel érdemi kimondásáig hosszú kommunikációs és politikai utat járt be a legnagyobb ellenzéki párt. Orbán Viktor 2008 tavaszán, az osztatlannak tűnő jobboldal teljhatalmú uraként még simán lekezelte a Magyar Gárdát és a mögötte álló Jobbikot, mondván, kormányra kerülése után azt teszi velük, mint Horthy kormányzó a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket.
A beígért orbáni fenyítés után azonban a Jobbik nem húzta magát össze, sőt. Kiszólásával ugyanis Orbán válaszút elé állította a Fidesz szélsőjobb peremén élőket, hiszen egyértelművé tette, hogy pártja nem közösködik a Jobbikkal és eszméivel, így sok fideszes úgy érezhette, előbb-utóbb döntenie kell. Különösen nagyot szólt ez a mondat a polgári körökben, hiszen ezeket Orbán azzal az ígérettel gründolta 2002-ben, hogy nekik kell megvédeni a jobboldalt, és esetleg katalizálni egy hatalomváltást.
Nem moccanásnak szakítás a vége
2010. 03. 05. (XIV/9)
