„Azért hívtak, hogy szervezzem meg, vagy segítsek megszervezni Santa Cruz város, illetve a tartomány védelmét" - állította tavaly szeptemberben Kepes Andrásnak nyilatkozva Rózsa-Flores Eduardo.
Magyarázatként a Bolívia gazdag keleti, illetve szegény nyugati országrésze közötti feszültséget említette, amely szerinte polgárháborúval fenyeget - köszönhetően Evo Morales államosító és populista politikájának. Arról is beszélt, hogy a Santa Cruz-iak széles körű autonómiát - vagy teljes elszakadást - akarnak kiharcolni maguknak, hogy többet tarthassanak meg a helyben megtermelt bevételekből. Mint mondta, az ellenállási hadsereg megszervezéséhez és a fegyverek beszerzéséhez szükséges pénz rendelkezésére áll azoknak, akik felkérték őt, a fegyvereket pedig megbízói Brazíliából csempészik majd át Bolíviába, az őserdőn keresztül.
A bolíviai-zsidó-magyar származású író-költő-forradalmár különös életének még különösebb utolsó szakasza kezdődött el ezzel a vállalkozással. Az állampárti titkosszolgálatnak dolgozó, szerb-horvát háborút megjárt, muszlim hitű baloldali anarchista Flores - aki a hazai fasisztákkal is szimpatizált - egy hónappal a nyilatkozat után már Bolíviában tartózkodott. Kepesnek meghagyta, csak akkor vegye elő a dobozból az interjút, ha épségben visszaérkezik, vagy történik vele valami. Meglehet, maga sem gondolta, hogy ez utóbbi alig fél év múltán bekövetkezik.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »