2009-ben januártól szeptemberig kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban, míg a halálozások száma változatlan maradt. Jelenleg 10 millió 19 ezren vagyunk - derül ki a KSH friss adataiból. Népesedési mutatóinkkal az európai középmezőnybe tartozunk ugyan, de ez inkább köszönhető a bevándorlási és a halálozási statisztikáink javulásának, mintsem a születési mutatóinknak.
A csökkenő születésszám ellenére a népesedés ügye az elmúlt években egyáltalán nem szerepelt a kormányzati intézkedések homlokterében. „Évek óta hiába írjuk le, hogy mi a helyzet Magyarországon, különösképpen azt, hogy a magyar fiatalok sokkal több gyermeket szeretnének, mint ahány baba megszületik, s hogy a gyermekvállalást államilag jobban kellene ösztönözni, mégsem történik semmilyen lépés ez ügyben. A magyar népesség drámaian fogy, aminek legfőbb oka a rendkívül alacsony születésszám: egy szülőképes korú nőre 1,3 gyermek jut, a tervezett 2,1-del szemben. Valamit sürgősen tenni kell, a 24. órában vagyunk, ezért hoztuk létre a Népesedési Kerekasztalt" - mondta el a Heteknek Kopp Mária egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a kerek-asztal kezdeményezője.
Az Orbán-kormány 2001-ben állított fel egy népesedéspolitikai bizottságot, melynek munkáját más felállásban ugyan, de 2002-től a Medgyessy-kormány is folytatta. Ám a népességfogyás megállítására sem hosszú távú kormányprogram, sem politikai konszenzus nem született, végül a kormánybizottság a Gyurcsány-éra alatt elhalt. „Igazából az a baj, hogy a népesedés ügyének ma nincs semmilyen központi szervezete az államigazgatásban" - mondja Kopp Mária. A Népesedési Kerekasztal elsődleges célja, hogy a mostani krízishelyzetben kézzel fogható javaslatokat dolgozzon ki arra nézve, miként lehetne az összes kívánt gyermek megszületését elősegíteni. Az alakuló ülésen Pálinkás József, az MTA elnöke minél szélesebb társadalmi megegyezést sürgetett.
2009. 11. 27. (XIII/48)
