hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vészjelzések mélyről
Interjú Marótiné Kiszely Márta szeizmológussal

2009. 10. 10.
Október 5-én, helyi idő szerint 21:06-kor a Richter-skála szerinti 2,2-es erősségű földrengés keletkezett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Záhony térségében. A talajmozgást az epicentrum környékén a lakosság is érzékelte, károkról nem érkezett bejelentés. Magyarország területén évente 100-120 kisebb földrengést regisztrálnak, ebből évente 4-5 hasonló volumenű a mostanihoz.

A 20. század során közel 4 millió áldozatot követeltek a természeti katasztrófák, ezek több mint felét földrengések okozták. Miközben a más típusú katasztrófák előre jelezhetőek, a földrengésekről ez miért nem mondható el?
– A földrengések túlnyomó többsége a folyamatosan mozgó kő­zet­le­me­zek találkozásának területén pattan ki, mélységük leggyakrabban 30 km körüli, de elérheti akár a 600 km-t is. Ehhez képest a legmélyebb fúrás is csak 13 km-es a Kola-félszigeten, de ott már akkora a hőmérséklet, hogy nincs az a fúrástechnika, ami ezt kibírja. Magyarországon a makói gáz keresése közben jutottak 6 ezres mélységbe. Vagyis gyakorlatilag nem ismerhetőek meg az ütköző lemezek közötti pillanatnyi feszültségviszonyok, így az sem, hogy a felgyülemlő feszültség mikor okoz kőzettörést, hirtelen elmoz­dulást.
Melyek a leginkább veszélyeztetett területek?
– A Csendes-óceán környékét ölelő tűzgyűrű, ami a japán partokon halad végig, Indonéziával folytatva, valamint Chile és a Szent András-törésvonal. Ezt aktív zónának hívjuk, mert ahol az óceáni lemez a kontinens alá bukik, bármikor lehet rengés. En­nek sok jele is van: vulkáni mű­kö­dés, szigetívek, tenger alatti mély árkok.
Magyarország melyik veszélyzónához van a legközelebb?
– Mi roppant bonyolult terület vagyunk ebből a szempontból. Az eurázsiai és az afrikai lemez ütközése miatt az európai lemez több kisebb mikrolemezre szakad szét, és ezek egyik részén helyezkedik el hazánk is. Ezekre a mikrolemezekre egy forgó mozgás, süllyedés, emelkedés jel­lemző. Ebben a zónában Olaszország igazán veszélyeztetett, ahogyan azt az áprilisban bekövetkezett, L’aquilán történt földrengésnél is láthattuk. Hazánkon egy komolyabb vetőzóna fut keresztül, amit Balaton-vonalnak, egy részét pedig Darno-vonal­nak is hívunk. Ennek északi részén másfelé mozdul el az anyaföld, mint a délin.
Idehaza mióta vannak említésre méltó mérések a ren­gé­sekről?
– A magyarországi rengéskatalógus 456-tól datálódik, de a korábbi évszázadokról csak történelmi dokumentumokból rekonstruálható adataink vannak. Műszeres megfigyelés 1907 óta van. Igazi áttörést a Paksi Atomerőmű által telepített 10-13 állomás hozott, melyeknek köszön­he­tően 1995 óta nemcsak azok a rengések kerülnek a katalógusba, amiket a lakosság is érez, hanem azok is, amiket csak a műszerek regisztrálnak.
Melyik az az erősségi szint, amikor már összekoccannak a poharak az asztalon?
– A mostani záhonyi földmozgás már ehhez, a Richter-skála szerinti 2-3-as erősségi szinthez tartozik. Hazánkban havonta 5-8 olyan rengés van, amit a lakosság nem is észlel, a földkerekségen pedig több ezerre te­hető a számuk naponta.
Hol tartunk ma az elő­re­jel­zé­sekkel?
– Gyerekcipőben járunk a ter­mé­szetből érkező más fenyegetettségekhez képest, bár vannak biztos jelei annak, hogy földrengés van készü­lőben. Ilyenek a kutak és a talajvíz szintjének megváltozása, a víz összetételének módosulása (radon), a földfelszín emelkedése vagy süllyedése, de zavarok jöhetnek létre a Föld mágneses terében, és az állatok viselkedése is árulkodó lehet. Leg­inkább az előrengések jelzik a közelgő bajt, de ezekről sem mindig tudjuk megállapítani, hogy az maga a fő­rengés volt, vagy csak vészjelzés. A tavaszi olasz tragédia előtt például nem voltak vészt jósló előrengések, bár egy technikus hónapokkal korábban jelezte, hogy a kutakban drasztikusan megváltozott a radon szintje. Ami pedig az állatkísérleteket illeti, egyelőre nem sokra mentünk velük. A ’85-ös berhidai földrengés előtt felhívott minket egy lepkész, hogy teljesen abnormális viselkedést tapasztal a lepkék rajzásánál, és állítólag Amerikában azért zártak ki egy geológust a szakmai szövetségből, mert újsághirdetések alapján azt állította, hogy nagyobb rengések előtt ugrásszerűen megnő az elkóborolt macskák és kutyák száma. A japánok szerint állatkísérletek helyett inkább tíz százalékkal többet kell költeni az építkezésre. Igazuk lehet, mert a ’99-es törökországi rengésben több mint 17 ezren lelték halálukat a kevés cementből és magas sótartalmú tengeri homokból készült épületek alatt, míg egy hasonló erősségű rengésnek Tajvanon tizedennyi áldozata volt csupán.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!