A kormány szerint a MÁV egy lyukas fazék, amibe hiba lenne továbbra is számolatlanul önteni a milliárdokat, ezért 33 vasútvonalra nem adnának megrendelést a társaságnak. Az ellenzék viszont a vasút megmentőjeként tűnik fel, és arról beszél, hogy Nyugat-Európában is sok pénzt ölnek a vasútba, aminek nem költség-, hanem szolgáltatásorientáltnak kell lennie. Kinek van igaza?
- Ez nem feltétlenül jó szembeállítás. Egyetértek azzal, hogy a MÁV egy lyukas fazék, és fontos lenne a költséghatékonyság, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a közszolgáltatások elfogadható szintjének és minőségének biztosítása állami alapfeladat. A kérdés inkább az, hogy miként lehetne javítani az állami vasút jelenlegi helyzetén úgy, hogy az olcsóbb és jobb legyen.
Ehhez először azt kellene pontosan tudnunk, hogy mennyi közpénzt teszünk bele a vasútba, és azt mire és miért használják fel. Erre a monitoring feladatra a Magyar Vasúti Hivatal volt felhatalmazva, amit a Gyurcsány-kormány - vélhetően alkotmányellenesen - megszüntetett. Ezzel párhuzamosan a kabinet hatályon kívül helyezte a saját maga általa kitűzött vasútstratégiát is. Ez a 2005 és 2008 között érvényben lévő program a MÁV - európai általános gyakorlatnak megfelelő - átszervezését irányozta elő. A MÁV menedzsmentje az akkori közlekedési irányítással közösen ezt nem tartotta követendőnek.