Kaszinóváros (többek között háromezer pénznyerő automatával), háromezer szobás szállodakomplexum, aquapark, háromezerötszáz férőhelyes koncertterem, műjég-, golf-, illetve fedett sípálya – egyebek mellett ezeket álmodta meg a Velencei-tó partjára az az amerikai, német, izraeli és magyar befektetőkből álló csoport, amely még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején kapott ígéretet az állami támogatásra. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősített King’s City projektet Sukoró közigazgatási területén, 70 hektáron valósítanák meg. Az 1,4 milliárdos gigavállalkozással a beruházók szándéka szerint háromezerötszáz munkahelyet teremtenének.
„A működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz” – a Magyar Hírlap birtokába került dokumentum szerint a 2008 tavaszán a Parlament Nándorfehérvár termében Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök részvételével zajló egyeztetésen a kormány részéről hangzott el ez az ígéret az üzletemberek felé. Ez a szerencsejáték koncesszió elnyerésére vonatkozott, de a kiemelt státusz a többi szükséges engedélyhez való hozzájutást is megkönnyíti. A megbeszélésen Bajnai Gordon is jelen volt – akkor még gazdasági miniszterként –, mint a beruházás kormányoldali felelőse. A befektetők részéről pedig ott volt többek között Ronald S. Lauder, a projekt vezetője, valamint Yoav Blum, izraeli–magyar kettős állampolgár, aki 182 hektáros – az M4-es út vonalába eső – albertirsai és pilisi gyümölcsöseit ajánlotta fel csereingatlanként. „A beruházás helyszínéül szolgáló Fejér megyei földterületek befektető általi hasznosítását (csereingatlanok értékbecslése, tulajdonjog-rendezés) előkészítjük – ez három különböző földterületet érint” – áll a megbeszélésről készült összefoglalóban.
A kritikusok szerint a 2007-ben elfogadott, azóta is az Alkotmánybíróság asztalán fekvő, ám eddig még nem tárgyalt vagyontörvény teszi lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. versenyeztetés nélkül juttasson állami telkeket olyanoknak, akik megfelelő csereingatlannal rendelkeznek. Ráadásul Yoav Blum 2007 májusától kezdte meg a gyümölcsösök felvásárlását Albertirsa és Pilis térségében, és pont olyan ingatlanokra esett a választása, amelyek megfeleltek a cserének. A sukorói telket a független értékbecslő 1,08 milliárd forintra értékelte, míg a Pest megyei ingatlanokat 787,4 millió forintra, ezért a befektető már a múlt év végén átutalta a különbözetet, a 296,6 millió forintot. A földhivatalok azonban formai okokra hivatkozva elutasították Yoav Blum tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmét azokra a pilisi és albertirsai ingatlanokra, amelyek a cserealapot szolgáltatták. Az ügyben még nem telt le a harminc napos fellebbezési határidő, így nem tudni, hogy ez a befektetői terveket mennyiben érinti majd.
„Ki vehet komolyan egy olyan beruházást, amelynél még a legalapvetőbb ingatlannal kapcsolatos ügyek sincsenek elrendezve, és néhány elnagyolt tervnél több konkrétumot nem tudhatunk? Miért kell ezt a kormánynak kiemelten támogatni?” – indokolta lapunknak a Fidesz nemtetszését Cser-Palkovics András, a párt szóvivő-helyettese, Fejér megyei országgyűlési képviselő. Hozzátette, a „homályos”, „több sebből vérző” projekttel kapcsolatban számtalan megválaszolatlan kérdés van annak a környezetre, a táj jellegére, az ottani sport-életre gyakorolt hatásait illetően. A politikus szerint az sem elképzelhetetlen, hogy pusztán ingatlanspekulációról van szó, amihez a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány legfelsőbb szintjei nyújtanak segítséget. „Bár – tette hozzá – a maga részéről akkor sem tartaná jó ötletnek egy kaszinóváros felépítését a Velencei-tó festői partján, ha az minden szabálynak megfelelne.”
Megjegyezte, hogy amikor áprilisban a Parlamentben kérdést intézett a témában Bajnai Gordonhoz, a miniszterelnök úgy tett, mintha vajmi keveset tudna az ügyről, utóbb viszont kiderült, hogy gazdasági miniszterként a kormány oldaláról ő volt a projektért felelős illetékes. Cser-Palkovics utalt az ügyben zajló ügyészségi nyomozásra, valamint a földhivatalok által észlelt szabálytalanságokra is. Mint mondta, a Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az ügyben. Bajnai Gordon szintén pénzügyminisztériumi vizsgálatot indított. „Ha az derül ki, hogy valami disznóság van az ügyben, akkor el kell járni. Ha viszont nincs disznóság, akkor hadd teremtsünk már háromezerötszáz munkahelyet, és hozzunk ide egymilliárd dollárt” – fogalmazott erről a miniszterelnök. Cser-Palkovics szerint azonban kétséges, hogy a kormány vizsgálata objektív tud lenni.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Heteknek elmondta: még áprilisban indítottak nyomozást a King’s City ügyében a Fejér megyei Főügyészség által végzett közigazgatási jellegű vizsgálatok nyomán. Hozzátette: az eljárás ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanújával folyik, ugyanis felmerült: ötszázmillió forint vagyoni hátrányt szenvedett az állam a földcsereügyletek kapcsán. Gyanúsítottként még nem hallgattak ki senkit, ami a szóvivő szerint – mint ahogy a bonyolult gazdasági ügyeknél általában – nem ad okot messzemenő következtetések levonására a nyomozás állását illetően.
A beruházást ellenző politikusokhoz és civilekhez hasonlóan ingatlanpanamát sejt a háttérben Fa Nándor óceáni szólóvitorlázó is. „Mi, akik itt élünk, jól tudjuk, hogy ez a beruházás visszavonhatatlanul megváltoztatná a térség arculatát. De még nagyobb problémának látjuk, hogy a gigantikus tervekkel kapcsolatban alig találni bármilyen konkrétumot, nekem is mindössze egy huszonkét oldalas, általános iskolás szinten megírt menedzsmentfilozófiai értekezést sikerült letöltenem ezzel kapcsolatban az internetről. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy ha a befektető által megszerzett területet beépíthetőnek minősítik, akkor húszszor annyit fog érni, mint jelenleg” – fogalmazott lapunknak Fa Nándor. Szerinte nem reálisak azok a becslések, amelyek szerint évi ötmillió vendéget fogadna a komlpexum, hiszen ez napi 10-12 ezer embert jelentene. De ha ennek a tömegnek a töredéke érkezne is a King’s Citybe, más legális és illegális iparágak is a környékre települnének szerinte. Hozzátette: nem tud olyan beruházásról, amelyet ez a befektetői csoport itthon vagy külföldön megvalósított volna.
„Nem hiszem, hogy csípőből el kellene utasítani egy ilyen beruházást. Mi a magunk részéről megvárjuk, amíg részleteiben is meg lehet ítélni a terveket, és akkor döntünk arról, hogy támogatjuk-e a projektet vagy nem” – mondta lapunknak Sukoró polgármestere. Molnár Gábor szerint üzleti szempontból érthető, hogy a befektetők egyelőre nem hozzák nyilvánosságra az elképzeléseik minden apró részletét. Úgy véli továbbá, hogy szintén üzleti alapon a beruházónak nem lehet az az érdeke, hogy tönkretegye a terület természeti értékeit. „A civileket a politikusok heccelték fel ezzel kapcsolatban. Itt nem a jogszerűségről van szó, hanem arról, hogy a Fidesz más gazdát szemelt ki a területnek, de úgy tűnik, a szocialisták beelőztek” – vélekedett a polgármester.
2009. 07. 31. (XIII/31)
