Novák Előd, jól fésült budai gyerek
A múlt szerdán késsel támadtak a Magyar Szociális Zöld Párt plakátot ragasztó
aktivistájára Budapesten. A párt közleménye szerint a támadó azt követően szúrta
combon áldozatát, hogy szemügyre vette a plakátot, és megkérdezte: a Tomcat
néven ismert Polgár Tamás látható-e rajta?
Tomcat másnap blogjában vett elégtételt: „A pajkos kuruc.infósok beváltották
nekem tett fenyegetésüket, és megpróbálnak »tönkretenni«. Akkor én is beváltom,
amit erre az esetre ígértem, és nyilvánosságra hozom a kilétüket.” Tomcat
szerint név szerint a következők szerkesztik a kurucot: Molnár Balázs
főszerkesztő, Kürk Roland és Novák Előd szerkesztők. „A többit majd elmondják ők
maguk” – tette hozzá.
A kurucinfo.hu először legitim nemzeti hírportálként indult, azonban 2006 őszén
a randalírozó, autóborogató csőcselék ügyeiben eljáró bírók és ügyészek
telefonszámának közzétételét követően a hatóságok letiltatták, és akkori
főszerkesztője, Molnár Balázs ellen büntetőeljárást indítottak. Ezt követően
újra indult a nyilas hangvételű uszító portál, immár kuruc.info néven,
szerkesztői azonban álnevek mögé bújtak.
De vajon kik ezek az emberek? Ha elfogadjuk önnön állításukat, miszerint ők a
magyar nemzeti radikalizmus, illetve a jobboldal hiteles képviselői, akkor azt
is el kell fogadnunk, amit a múlt hét óta felizzott „háborúban” egymásról
állítanak.
Molnár Balázs, vidéki egyetemistából küzdötte fel magát
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2008. 11. 28. (XII/48)
