A rendkívüli ülést Lázár János, a bizottság fideszes elnöke hívta össze,
mivel az elmúlt hetekben két magyar tűzszerész is meghalt Afganisztánban. A
honvédség vizsgálata szerint – amit a grémium zárt ülését követően ismertettek –
csapdába csalták a magyar katonákat, vélhetően azért, hogy kiemeljék a
rendszerből a legsikeresebb tűzszerészeket. Az elmúlt időszakban az Afganisztán
déli részén folyó intenzív katonai műveletek miatt északon is fokozottabb lett a
terrorista tevékenység – itt dolgozik a kétszáz magyar katona.
Egyébiránt a nyugati koalíciónak most már sokkal több áldozata van
Afganisztánban, mint Irakban. A lázadók megváltozott taktikájának egyik eleme
az, hogy az összes nyugati nemzeti alakulat mellett működő tűzszerészekre külön
vadásznak.
A június 10-én bekövetkezett merénylet kapcsán a vizsgálat megállapította: a
tűzszerész úgy ítélte meg, hogy amerikai támogatással sikerül megsemmisíteni a
robbanószerkezetet, de ez még egy robot segítségével sem sikerült, ezért
védőfelszerelésben próbálta ezt megtenni. A robbanószerkezet földbe ásott részén
viszont volt egy másik gyújtószerkezet, amelyet távirányítással hozhattak
működésbe az elkövetők. A terroristák – sajnos – profik voltak, és
csúcstechnikát alkalmaztak.
A július 12-én történt esetnél már nem ennyire világos, hogy mi történt. A
helyszínre kiérkező tűzszerész az első támadás körülményeit ismerve nem is
szándékozott megközelíteni a robbanótestet, hanem a helyi rendőrök segítségével
az úgynevezett célmegjelölést ment végrehajtani a területre, ezért nem volt
rajta védőfelszerelés. A robbanás ekkor következett be, máig tisztázatlan
körülmények között. A taposóakna színvonalú bomba egyébként primitív szerkezet
volt, és nem távirányítással lépett működésbe.
Havril András vezérezredes, vezérkari főnök elmondta, hogy a honvédség a
történtek ellenére sem kíván változtatni a missziós stratégiáján, így az
afganisztánin sem. Szekeres Imre honvédelmi miniszter azt emelte ki, hogy mind
az öt parlamenti párt támogatja a magyar missziós vállalás folytatását.
Lázár János, a bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy 2002-ben nem az
Országgyűlés, hanem a kormány engedélyével mentek külföldre a magyar egységek,
ez pedig azt jelenti, hogy a kormány felelőssége megteremteni az ilyen missziók
teljesítésének feltételeit. A fideszes politikus azt is kifejtette, hogy a
történtek után bőven van tennivalója a kormánynak és a vezérkarnak egyaránt.
2008. 07. 25. (XII/30)
