Fotó: Somorjai László
„Ne az orvosok zsebében lévő kis füzetke határozza meg, hogy ki mikor jut
ellátáshoz végre Magyarországon, hanem minden nyilvánosan történjék” –
jelentette ki Horváth Ágnes egészségügyi miniszter annak kapcsán, hogy bár
január 1-jétől kötelező lenne, a kórházak csaknem fele – 91-ből 40 intézmény –
még nem tette nyilvánossá várólistáját.
A tárca januárban egy új rendeletben határozta meg azokat a beavatkozásokat,
amelyeket kötelező feltüntetni a várólistán, továbbá egy úgynevezett
betegfogadási lista vezetésére is kötelezte a kórházakat. Ez utóbbira azokat a
betegeket kell felvezetni, akik nem várólistás beavatkozást igényelnek, de azt
mégsem kapják meg azonnal. A szakma ellenvetései hatására a miniszter úgy
döntött, egy hónappal később, csak április 15-én kell leadniuk a kórházaknak a
listákról szóló első jelentést – ám aki ezt a havi kötelezettséget a jövőben
elmulasztja, kétszázalékos finanszírozásmegvonásban részesül, és számíthat az
Egészségbiztosítási Felügyelet büntetésére is. A már nyilvánosságra hozott
várólisták egyébként az interneten férhetők hozzá, a rajtuk való eligazodásban a
háziorvos segítségét is lehet kérni.
„A listáknak két fontos előnyük van. Egyrészt így elkerülhetővé válik, hogy
bárki hálapénz vagy ismeretség alapján megelőzzön másokat, és ne a jelentkezés
sorrendjében jusson olyan orvosi ellátáshoz, amelyre esetenként hónapokat vagy
akár éveket kell várni. Másrészt láthatóvá válik, hogy melyik intézményben
mennyit kell várni egy adott beavatkozásra. Ha a beteg előbb szeretne sorra
kerülni, akkor dönthet egy másik kórház mellett is. Ezzel megelőzhető az
irreális hosszúságú várólisták kialakulása” – fejtette ki lapunknak az
Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke, Kovácsy Zsombor.
Az EBF legutóbbi negyedéves jelentése szerint egyébként a kórházak várólistái
meglehetősen vegyes képet mutatnak. Van, ahol egy gerincstabilizáló műtétre
csupán egy hetet kell várni, máshol éveket; csípőprotézis-műtétre egyik
kórházban kéthetes a várólista, egy másikban kétéves, máshol még ennél is
hosszabb. Kérdésünkre Kovácsy Zsombor elmondta: a hálapénz miatti
ellenérdekeltség is oka lehet annak, hogy számos kórház a mai napig nem tette
nyilvánossá várólistáját, ám „a jogszabályi kötelezés ki fogja kényszeríteni az
adatnyilvánosságot és az adatszolgáltatást”. Az elnök utalt arra, hogy
Szlovákiában és Romániában is egyre inkább tájékozódhatnak a betegek a
várakozási időkről, tőlünk nyugatabbra pedig ez teljesen általános gyakorlat.
Kovácsy Zsombor
2008. 02. 08. (XII/6)
