hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Beszédek és indulatok
Szezonnyitó elnöki intéssel, kormányfői offenzívával

Mind az MSZP-, mind a Fidesz-frakcióban tapintható volt a frusztráltság az őszi ülésszak első ülésén, ahol Sólyom László köztársasági elnök próbálta rávenni a feleket, hogy az ír, a finn és a spanyol mintákhoz hasonlóan Magyarországon is történjék kiegyezés a politikai oldalak között. Értesüléseink szerint mindkét oldal saját politikai stratégiájára nézve tartotta károsnak az elnök felszólalását. Gyurcsány Ferenc egyébként újabb, 48 pontos programot hirdetett.

A jobboldali sajtó szerint Sólyom László hétfői, a parlament hagyományaitól
teljesen szokatlan felszólalásával megleckéztette a kormányoldalt, míg a
baloldali sajtó azt emelte ki, hogy a köztársasági elnök kőkeményen bírálta a
Fideszt. Az államfő elődei általában csak különleges, inkább ceremoniális
esetekben szólaltak fel a T. Házban, így például az Országgyűlés alakulásakor.
Ezért is tarthatta fontosnak Sólyom László kifejteni: mély politikai
megosztottság van az országban, mely érzelmeken, indulatokon alapul, innen kell
kiutat találni.

A több mint félórás beszédben Sólyom László – különösen a Magyar Gárda fényében,
hiszen e témában szólította fel elhatárolódásra őt a kormányfő – hosszasan
értelmezte a magyar közállapotokat, miszerint nincs hazánkban fasizmus és
fasisztaveszély, és a veszély eltúlzását elítélendő manipulációnak tartotta. (A
Jobbik és a MIÉP a legutóbbi választásokon együtt alig 2 százalékot ért el,
ugyanakkor más országban is masíroznak szélsőségesek.)

Sőt, úgy vélte, nem lehet az alapján szélsőségesnek minősíteni valakit, hogy
milyen jelvényt visel, de szerinte a 23 millió románnal való érvelés is tipikus
szélsőjobboldali reakció volt. (A 2002-es kampányban Horn Gyula érvelt így egy,
az Orbán Viktor által megkötött magyar–román megállapodás kapcsán. Később
Gyurcsány Ferenc – aki Medgyessy Péter kampánycsapatát erősítette – elismerte,
hogy ez az akció az ő ötlete volt.)

A nyilvánvalóan az MSZP-nek címzett további elnöki üzenetek: nem jó eszköz a
szabadságjogok korlátozása a szélsőségek elleni küzdelemben, a kormány
politikája ellen tüntetőket és a radikálisokat nem jó összemosni, nem fair a
jogszerű tiltakozó demonstrációkra helyet adó tereket (értsd Kossuth tér)
álcivil rendezvényekkel, mint például kézilabdameccs, lefoglalni, és ne
sajátítsák ki az antifasiszta jelzőt. A tavalyi őszi rendőri túlkapásokat nem
vizsgálták ki megfelelően, mert az ügyészség nem képes azonosítani az
elkövetőket, az október 23-ai eseményekkel kapcsolatos szakmai és politikai
felelősség pedig tisztázatlan maradt. (Sólyom László egyébként elítélte a
radikális tüntetőket, így többek között az MTV-székház ostromlóit is.)

Az államfő a jobboldalnak is „beszólt”. Kérte a politikai erőket, hogy ne
használják az árpádsávos zászlót: „A halottak iránti és a túlélők fájdalmai
iránti tiszteletből ne az árpádsávos zászlót használja jelképül, aki ki akarja
fejezni ellenzékiségét, vagy a magyarságához nem tartja elegendőnek a nemzeti
zászlót!” Emellett kérte a közélet szereplőit, hogy ne vonják kétségbe a
rendszerváltást és az alkotmányos rendet.

Orbán Viktor hivatalosan méltatta a beszédet, de lapunknak több fideszes
politikus is azt mondta, hogy az államfő inkább az MSZP malmára hajtotta a
vizet, amikor 35 percen keresztül a Magyar Gárdáról és nem a 250 forintos
kenyérről beszélt.

„Gyurcsány nem tud kormányzati teljesítményt felmutatni, ezért mesterkélt
sikerpropagandával és ellenségkép kreálásával próbálja elterelni a figyelmet. Az
előbbire az emberek hétköznapjait csak áttételesen érintő uniós fejlesztések
reklámja, az utóbbira a túllihegett Magyar Gárda ügye a példa, melyben a Fideszt
kívánja összemosni a radikálisokkal” – vélekedett egy befolyásos ellenzéki
politikus. Szerinte százezrek a létfenntartásért küzdenek, ha az ő
problémájukról lenne szó, akkor tömegek vándorolnának át a baloldalról a Fidesz
táborába.

A baloldalon (Lendvai Ildikó személyében) még hivatalosan is bírálták Sólyom
beszédét, mivel egyértelmű elhatárolódást vártak. Egy szocialista képviselő
szerint az a baj, hogy Sólyomnak nagyobb részt igaza volt, és érvelése nehezen
támadható. (Különös volt hallani, hogy informálisan mindkét oldal képviselői
válságban lévő szervezetként jellemezték – saját pártjukat. )

Mindenestre a szezonnyitó ülésen – mint ahogy a múlt héten írtuk – Gyurcsány
Ferenc is „nagy, átfogó beszédet” tartott. Mint a miniszterelnök egyik
munkatársa lapunknak kifejtette: „Tudtuk, hogy Sólyom általános, filozofikus
beszédet fog tartani, ezért mi gyakorlatias, pragmatikus szónoklattal
készültünk”. A miniszterelnök majd’ másfél órás beszédében – élcelődtek is
szocialista képviselők, hogy már-már Fidel Castro-i magasságokra tör – 48
pontban foglalta össze a 2007–2008-as év teendőit.

A programpontok jelentős része korábbi kormányzati dokumentumokból és
szándéknyilatkozatokból ismert, inkább a beszéd hangsúlyai tűntek fontosabbak. A
miniszterelnök a reformok folytatása mellett tört lándzsát, de óva intett a
reformradikalizmustól, és helyette a reformrealizmust ajánlotta, ami olvasatában
a fontolva haladáshoz hasonlítható. Ez azért is érdekes, mert az MSZP-ben már
több esetben bírálták a kormányt, hogy túlzott reformdühvel és társadalmi
támogatás nélkül erőltetett át intézkedéseket.

A miniszterelnök – aki egyébként a héten médiaoffenzívába kezdett – baloldali
politikusok által korábban nem használt kifejezéseket is elővett, mint például
az „új rend” vagy az „erős állam”. „Az ősszel kapcsolatban meg kellett nyugtatni
a társadalmat, és azt nem mondhattuk, hogy nyugalom. Az ősz során lesznek olyan
rendezvények, amelyek a párt baloldali-szociáldemokrata jellegét erősítik, de
addig is kellett mondani valamit” – fejtegette a már említett forrásunk. Egy
másik szocialista politikus viszont azt sajnálta, hogy úgy tűnhetett: „amikor
sokat beszél valaki, akkor igazából nincs mondanivalója”.

A esti ülésszak végén a parlament előtt árpádsávos tüntetők inzultáltak
kormánypárti, illetve annak vélt politikusokat. Egy fideszes politikus intette
őket nyugalomra mondván, hogy ezzel a viselkedéssel okozzák a legnagyobb kárt a
jobboldalnak. Később mintegy száz rendőrnek kellett megfékeznie egy ötszáz fős
tömeget, akik az Országházat körülvevő kordont szerették volna elbontani.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!