Vona Gábor
„A Magyar Gárda (
) üzen mindazoknak itthon és a nagyvilágban, akik nemzeti
széttagoltságunkban, megtörtségünkben és megsemmisítésünkben érdekeltek: Nem
hagyjuk!” – olvasható a Magyar Gárda alapító nyilatkozatában. A még meg sem
alakult szervezetről csak néhány konkrétumot lehet tudni: a zászlóbontás két hét
múlva lesz, augusztus 25-én az avatási ünnep alkalmából 56 gárdista tesz esküt,
majd veszi át Für Lajostól, az Antall-kormány volt honvédelmi miniszterétől,
Deutsch-Für Tamás, Orbán Viktor kabinetvezetőjének az apósától az oklevelét.
A parlamenti pártok többsége elhatárolódott a szervezkedéstől. Így Für Lajos
volt pártja, az MDF „megdöbbentőnek és elkeserítőnek” nevezte az egykori
tárcavezető részvételét az „árnyékhadsereg” alakuló ülésén, melynek szerintük
célja a csendes többség megfélemlítése.
Az MSZP szerint a gárda létrehozása a párizsi békeszerződésbe ütközik, és
alkalmas arra, hogy az emberekben félelmet keltsen. „Az SZDSZ elfogadhatatlannak
tartja a nyilas terror alatt használatba vett, majd az elmúlt évek
szélsőjobboldali rendezvényein újra felemelt árpádsávos zászló térnyerését,
amely immár egy félkatonai szervezet jelképévé válhat” – kommentálta Kóka János,
az SZDSZ elnöke a szervezet megalakulását.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője csupán annyit mondott: a
Fidesz megalakulása óta kiáll az alkotmányos jogok érvényesülése, így az
egyesülési jog szabad gyakorlása mellett, ám a jogukkal élő szervezeteknek
maradéktalanul be kell tartaniuk a törvényeket.
Lapunk is sikertelenül próbált több információt megtudni az ellenzéki párttól: a
sajtóosztály azzal utasította vissza érdeklődésünket, hogy „minden kérdésükre
ott van a válasz” az egyébiránt alig hárommondatos közleményben. Így nem tudtuk
meg azt sem, hogy a gárda felállítása miként fogja befolyásolni a két jobboldali
párt számos helyen létező együttműködését. A kooperációk közül a
leglátványosabbak éppen a két 2006-os választáshoz köthetők: áprilisban a Jobbik
visszalépett a Fidesz javára, majd októberben a nagyobbik ellenzéki párt által
támogatott Tarlós István mellett tette le a garast. Szolnokon az összes jobbikos
jelölt visszalépett ősszel a fideszes jelölt javára, míg az V. kerületben Vona
Gábor, a Jobbik elnöke és Rogán Antal, a Fidesz akkor még csak
polgármesterjelöltje kötött megállapodást. Az önkormányzati választásokon 79
közös Fidesz–Jobbik-jelölt indult.
„A Magyar Gárda ügye alkalmas lehet arra, hogy a kormánypártok a szélsőjobboldal
fenyegetésének hangoztatásával megszólítsák szavazótáborukat” – vélekedett a
Heteknek Krekó Péter. A Political Capital vezető elemzője hozzátette: a
szimpatizánsok apátiája miatt a balliberális oldalnak erre égetően nagy szüksége
is van, éppen ezért ez az ügy komoly dilemmát jelent a Fidesznek. Az ellenzéki
párt stratégiájának egyik eleme, hogy bár középpártként határozza meg magát, a
szélsőjobboldal támogatására is igényt tart. „A Magyar Gárda a – Jobbikkal
önkormányzatokban szövetséget kötött – Fidesz számára megnehezíti, hogy az
elmúlt hónapok törekvéseit folytatva változtasson imázsán, és mérsékelt
középpártként a korábban baloldali szavazók számára is vonzó alternatívát
jelentsen” – vélte a politológus.
2007. 08. 10. (XI/32)
