hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Balhitek
Új egyházpolitikával próbálkozik a kormány

2007. 04. 04.
Új baloldali egyházpolitikát hirdetett meg Csepregi András, a kormány egyházügyi refe-rense a héten megrendezett Vallás és társadalom című fórumon. A szintén meghívott Szili Katalin házelnök és Erdő Péter bíboros jól láthatóan nem értettek egyet helyzetértékelésével és javaslataival.


Szili Katalin és
Erdő Péter
a konferencián
Fotó: MTI

A Zsigmond Király Főiskolán megrendezett eseményen Szili Katalin baloldali hívő politikusként aposztrofálta magát, és bár kompetenciáját csupán kérdések feltevésére korlátozta, e kérdések nagyon is beszédesek voltak az értő fülek számára. Megfelelőek-e a jogi keretek állam és egyház viszonyában? Nem kellene-e intézményesíteni a párbeszédet a két fél között? És főleg: politizálhat-e az egyház? Az Országgyűlés elnökének – utóbbira legalábbis – igenlő válasza volt, ugyanakkor helytelenítette, ha ez a pártpolitika szintjén is megjelenik. Ami pedig a párbeszédet illeti, az elnök asszony máris módosítást nyújtott be a témában a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényhez, amely szerinte azt az uniós elvárást is szolgálja, hogy az állam és az egyház intézményes keretek között kommunikálhasson egymással. A vallásügyben felmerülő „fundamentális megállapodásokat” szerinte csak ily módon lehet tovább csiszolni, hogy az egyházak helyzete ne a mindenkori kormányoktól függjön. Ja, és ne feledkezzünk el természetesen a „vallási köntösbe bújt csoportok” visszaéléseiről sem, melyek ellenszere a mai napig kidolgozásra vár. Mindez Szili Katalin szerint közös érdekünk a „valódi egyházak” védelme miatt, majd kiemelte, mennyire fontos, hogy hazánkban ne legyen különbség hívő és hitetlen között.

Miután a konferencia címével (Vallás és társadalom) kötekedett egy kicsit, Tamás Pál számtalan kijózanító tényt bocsátott hallgatósága felé Egyházak társadalmi erőterei című előadásában. Az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója szerint a magyar társadalom nem mutatott túlzott fogadókészséget a rendszerváltás után „felszabadult” egyházak kínálta lehetőségekre. Sőt. Mivel a puha diktatúrában az emberek megszokták a puha párttagságot, az egyháztagságról is hasonlóképpen úgy gondolták, hogy kényelmesen át lehet igazolni általa a „hivatalos jó oldalra”. A tudományos akadémia vizsgálatai szerint az elmúlt 17 évben ugyanúgy 70 százalék vallotta magát hívőnek, mint a rendszerváltáskor, és többségük ugyanúgy nem jár templomba és fogalma sincs felekezete alapdogmáiról, mint korábban. Mégis a nem vallásos társadalom 40 százaléka követeli az egyházak társadalmi befolyásának erősítését. A szociológus úgy véli, ők jelentik a politikai kereszténység tömegbázisát, és teszik felelőssé a baloldali kormányokat a történelmi egyházak sanyarú sorsáért.

Erdő Péter beszédes arcjátékától kísérve jelentette be Csepregi András új baloldali egyházpolitikai elképzeléseit. Az Egyházügyi Kapcsolatok Titkársága vezetőjének rövid történeti áttekintésében az európai történelem a cezaropapizmus és a klerikalizmus harcaként is felfogható. Előbbire az 50 év kommunizmust, utóbbira pedig az 1998–2002 közötti Semjén Zsolt-féle, úgynevezett „magyar modellt” hozta példaként. Ezt követően arra tett kísérletet, hogy új értelmezést adjon állam és egyház viszonyának, melyhez szerinte első lépésként a patrónus-kliens viszonyt kellene felszámolni a két fél között. Csepregi bizakodóan tekint a jövőbe, ahol meglátása szerint egy megújuló baloldal segítségére lehetne az egyházak avitt szervezeti struktúráinak lebontásában, az egyházak pedig pozitív üzeneteikkel járulhatnának hozzá az állami normák és célok megfogalmazásához.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek rövid felszólalásában mindenkinek üzent egy picit. Egyetértett például Tamás Pállal a hívők templomlátogatási szokásait illetően, és jelezte Szili Katalinnak, hogy a strukturált párbeszéd állam és egyház között egyelőre még az unióban is csak azt jelenti, hogy Barroso eldönti, kivel és mikor akar egyeztetni. Csepregi Andrásnak pedig világossá tette, hogy az ő szemléletében nem cezaropápista és klerikális, hanem jakobinus és jozefinista törekvések váltógazdasága az európai történelem, ahol az állam hol eltaposni, hol kiszipolyozni akarta az egyházat. Egyúttal kétségeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban is, hogy éppen egy új baloldali egyházpolitika lenne képes a katolikus egyház belső struktúrájának a megváltoztatására. Mint mondta, ő személy szerint autonómiájuk tiszteletben tartásával is elégedett lenne.

Még nem érzi a hátszelet

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!