A klónozás állattenyésztési, gyógyászati, biotechnológiai kutatási célra
lehetséges megoldás, például inzulin vagy más hatóanyagok előállításának
céljából – mondta el a Heteknek Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem
Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője, aki szintén jelentős
állomásnak tartja a klónegérke megszületését. A klónozás segítségével teljesen
homogén állatmodellt lehet előállítani, abszolút ismert genetikai jelleggel,
melynek köszönhetően géneket lehet bevinni vagy kiszedni az egész test szintjén.
Így a gyógyításban olyan módszereket is alkalmazhatnak a jövőben, melyek eddig
nem álltak rendelkezésre, illetve csak külföldön voltak hozzáférhetők – érvelt a
professzor.
Az első klónegér október végén született, de őt sajnos nem ismerhette meg a
nagyvilág, mert dajkamamája nem tekintette sajátjának, így felfalta. A
szerencsésebb Klonilla november 6-án született, bemutatásával azért vártak, hogy
kiderüljön: teljesen életképes-e.
Dinnyés András professzor, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet
csoportvezetője lapunknak elmondta, hogy az egér nagyon jól van, kinyitotta már
a szemét, és vidáman tekintget a világra. A kutatások céljáról Dinnyés úgy
nyilatkozott, hogy az egér egy igen fontos orvosi modellállat, melynek
segítségével a humán betegségek genetikai okait lehet megérteni. A klónozás
egyfelől mint információszerzési lehetőség azért fontos – mondta a professzor –,
mert ha sikerül továbbvinni nyúlra vagy patkányra, akkor segítségével sokkal
jobb betegségmodelleket lehetne alkotni például érrendszeri vagy idegrendszeri
betegségekre, mint amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak. A klónozás másik
értelme pedig a sejtmagprogramozás, vagyis hogy a testi sejtet miként lehet
rábírni arra, hogy úgy működjön, mint egy megtermékenyített embrió. Ez utóbbi
már a sok etikai problémától szenvedő őssejtkutatás területére vezet át minket.
Dinnyés András
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2006. 11. 24. (X/47)
