A bajai, illetve szegedi halászlé közötti „konkurenciaharc” ugyan még nem
jutott nyugvópontra (talán soha nem is fog), ám a bajaiakat a múlt héten
szombaton ez a legkevésbé sem zavarta. A város főtere és a környező utcák immár
tizenegyedik alkalommal adtak helyet a halászléfőzőknek és népes kompániájuknak.
A ma már hagyománynak nevezhető eseményt első ízben 1996-ban a város 300.
születésnapja alkalmából rendezték meg, akkor négyszáz bográcsban főtt a nemes
étek. Az évek során aztán Közép-Európa egyik legjelentősebb gasztronómiai
látványosságává vált az össznépi halfőzés. Sőt, az egyre bővülő résztvevői
létszámnak határt is kellett szabni: bár igény lenne többre is, a szervezők
maximum kétezer főzőhelyet jelölnek ki.
Fotó: S. I.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2006. 07. 14. (X/28)
