Fotó: langlovagok.hu
Az ezredforduló óta évről évre drasztikusan romlik a hazai autósok figyelme a volán mögött – ez a következtetés vonható le a Központi Statisztikai Hivatal
baleseti statisztikáját böngészve. Míg 2000-ben „csupán” 22 698 sérült és 1200
halott volt a közúti balesetek mérlege, négy év elteltével ez a szám meghaladta
a 28 ezret és az 1300-at. A tendencia az idei év első negyedévében némileg
javuló képet mutatott, ám ez júliusban megtorpant. Az elmúlt hétvégén az ország
különböző pontjain történtek súlyos balesetek, a hétvége egyenlege 19 halott és
mintegy 82 sebesült utazó volt.
„Alapvetően két okra vezethető vissza a hétvégi autósok figyelmetlensége.
Egyfelől nyáron sokkal szabadabban kezelik az emberek a KRESZ-t, nem tartják
például olyan félelmetesen nagy véteknek azt, ha egy-két üveg sör után mégis az
ő kezükbe kerül a slusszkulcs – állítja Bilkei Pál, közlekedés-pszichológus.
Emellett – tette hozzá a fenti statisztikákra hivatkozva a szakember – hazánkban
sajnos egyre nagyobb teret hódít magának az erőszakos vezetési stílus, egyre
többen, egyre többször vállalnak be egy-egy hajmeresztő előzést, hajtanak a
vasúti sínre a piros jelzés ellenére, vagy hagyják figyelmen kívül a közlekedési
táblákat.
„A másik okot az időjárás változékonyságában kell keresni” – mondta Bilkei. A
Közlekedés Tudományi Intézet a Meteorológiai Intézettel karöltve mintegy 15–20
éve kutatja a különböző időjárási jelenségek és a közúti balesetek közötti
kapcsolatot. A hirtelen változásokhoz legkevesebb 24 óra alatt képes az ember
szervezete alkalmazkodni, így amikor például 10–15 fokot esik a hőmérséklet –
mint ezen a hétvégén – a balesetek száma mindig megugrik. „A kutatások
egyértelműen azt mutatják: a legnagyobb hatással a különböző időjárási frontok
vannak a vezetésre” – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy nem is a front
maga, hanem az azt megelőző néhány nap vagy óra, az úgynevezett prefrontális
időszak a kritikus. A hidegfront előtt az autósok vezetési stílusa erőszakosabbá
válik: jellemzőek a durva balesetek, melyek egy-egy gyorshajtás vagy felelőtlen
előzés következményei. „Ennek a jelenségnek lehettünk szemtanúi az elmúlt
napokban, a hétvégén az azt megelőző napokhoz képest jelentősen visszaesett a
hőmérséklet” – mutatott rá a pszichológus. Ezzel szemben a meleg frontok
„sajátosságának” az elalvásos és a figyelmetlenségből származó balesetek
számítanak.
A témát tanulmányozó egyes szakértők azon a véleményen vannak, hogy hazánkban
azért magas a balesetek száma, mert az autózásnak nálunk nincs kultúrája. Míg
Nyugat-Európában akár a hetedik-nyolcadik generáció is ülhet a volán mögött,
Magyarországon ez a szám még jó esetben is csak három-négy. Bilkei Pál ezzel a
véleménnyel nem ért egyet. A pszichológus szerint bármilyen hihetetlen is, a
vezetési kultúra hiánya messze nem egyenlő az erőszakos vezetési stílussal. Az
előbbi a ledudálásokban, volán mögötti idegeskedésben nyilvánul meg, míg az
utóbbinak – szélsőséges esetben – halál vagy legalábbis maradandó sérülés a
következménye.
Bilkei szerint a rendőrségnek is aktívabban kellene őrködnie az autósok felett.
„Az, hogy 18 büntetőpont után veszik csak el a jogosítványt, és hogy az ittas
vezetésért például csak 3 pont jár, egész egyszerűen vicc” – fejtette ki
véleményét a pszichológus.
2006. 07. 21. (X/29)
