Diákok az egyetem kapujában Fotó: Vörös Szilárd
Az új törvény értelmében a felsőoktatási képzés teljes szerkezete átalakul: a diákoknak először a hároméves felsőoktatási alapképzést (BsC, BA) kell elvégezniük. Innét 35 százalékuk tanulhat tovább a kétéves masterképzésen (MsC, MA). Tudományos fokozat (PhD, DLA) megszerzésére a masterképzést végzettek 10 százaléka nyerhet felvételt.
Az alapszakokat a Bolognai képzéshez igazítva alakították ki.
A szakok száma alapképzésben a majdnem félezerről 101-re csökken. A felvételi – azaz az érettségi – tantárgyak is ezekhez az új alapszakokhoz igazodnak.
Bár a felvételi tájékoztató 2005. december 15-ére várható, az alapszakokhoz szükséges érettségi tárgyak – s az, hogy közép vagy emelt szintre lesz-e szükség – az interneten már hozzáférhetők.
A Bolognai képzés alapszakjai között tanári szak nincsen, így jelentkezni erre nem lehet, mint ahogy eddig sok, önálló szakként működő képzésre sem. Például szabad bölcsész szakra kell jelentkeznie annak, aki filozófiát, esztétikát, művészettörténetet, filmtörténetet kíván tanulni, felvételi tárgyként pedig a magyar vagy a történelem középszint? érettségi tárgyat viheti magával.
Bölcsészképzésben emelt szint? érettségi felvételi tárgyként anglisztika (angol), germanisztika (német) és romanisztika (francia vagy olasz vagy spanyol vagy portugál vagy román) szakokra kötelező. Hasonló változások történnek a többi tizenkét képzési területen belül is. A művészeti képzésekben 2006-ban még a hagyományos szakok kerülnek meghirdetésre, ott csak 2007-től indul a többciklusú képzés.
Osztatlan marad viszont a képzés az orvos, a jogász és az építész szakokon.
Az új átdolgozott törvény értelmében a felsőoktatási intézmények szervezeti felépítése is módosul. Az iskoláknak gazdasági tanácsokat kell felállítaniuk.
A gazdasági tanácsnak tagjai lehetnek az adott intézmény oktatói, kutatói, vagy akár hivatalból a rektor is.
Az AB által a májusban elkészült új felsőoktatási törvényhez kért módosítás eredményeként a miniszter nem avatkozhat bele közvetlenül az intézmények ügyeibe, de bírósághoz fordulhat.
2005. 12. 02. (IX/48)
