"Egy elmúlt diktatúra tükrébe nézni nem túl kellemes. Egyszer?bb azt mondani, hogy áldozatok voltunk. És azzal a ténnyel is nehéz szembenézni, hogy közvetve vagy közvetlenül mi működtettük a diktatúrát. Egyszer?bb azt mondani, hogy utolsó leheletünkig reformkommunisták voltunk. A két állítás hazug. És jelenleg ebben a hazugságban élünk" – nyilatkozta. Úgy érzi, a nyolcvanas években fontossá vált Mitteleuropa gondolata már nem létezik, ma újra kelet-európai országokról beszélünk, amelyeket a mindennapokat meghatározó történelem erős jelenléte köt össze: "Az idő múlása nem folyamatos, a történelmeinknek nincs perspektívája, mindent újrakezdünk. Igen, talán ez a paradoxon: a durva jelen, és a múlt ugyanolyan durva hiánya."
(Munkatársunktól)
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »