"Egy elmúlt diktatúra tükrébe nézni nem túl kellemes. Egyszer?bb azt mondani, hogy áldozatok voltunk. És azzal a ténnyel is nehéz szembenézni, hogy közvetve vagy közvetlenül mi működtettük a diktatúrát. Egyszer?bb azt mondani, hogy utolsó leheletünkig reformkommunisták voltunk. A két állítás hazug. És jelenleg ebben a hazugságban élünk" – nyilatkozta. Úgy érzi, a nyolcvanas években fontossá vált Mitteleuropa gondolata már nem létezik, ma újra kelet-európai országokról beszélünk, amelyeket a mindennapokat meghatározó történelem erős jelenléte köt össze: "Az idő múlása nem folyamatos, a történelmeinknek nincs perspektívája, mindent újrakezdünk. Igen, talán ez a paradoxon: a durva jelen, és a múlt ugyanolyan durva hiánya."
(Munkatársunktól)
„Orbán Közép-Európa egyenrangúságáért küzd”
Interjú Gerő András történésszel »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
A leghosszabb éjszaka
Hanukka és Jézus: győzelem Zeusz sötétsége felett »
„Orbán Közép-Európa egyenrangúságáért küzd”
Interjú Gerő András történésszel »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
A leghosszabb éjszaka
Hanukka és Jézus: győzelem Zeusz sötétsége felett »
2005. 12. 16. (IX/50)