Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Szekeres Imre. Mosolydiplomácia Fotó: MTI
Minden bizonnyal Hiller István követi az MSZP pártelnöki székében az EP-választási kudarc miatti felelősséget gyakorlatilag magára vállaló Kovács Lászlót – bár a szocialisták őszi kongresszusáig hosszú idegháborúra lehet számítani, és szokás szerint napról napra változik a helyzet. A pártelnök-külügyminiszter a múlt héten jelentette be, hogy "nem gondolkozik az induláson". Félreérthető mondatát azonban már másnap kénytelen volt arra pontosítani, hogy nem indul újra, miután Lendvai Ildikó ezt közölte a párt parlamenti képviselőivel. Az utódlásért azonnal megindult a belső küzdelem. A jelenlegi információk arra utalnak, hogy Hiller mellett Szili Katalin és Szekeres Imre is aspirál az első ember posztjára.
Még mindig nagy a nyomás Lendvai Ildikón, hogy másítsa meg elhatározását, és induljon el az elnöki posztért, ő azonban hajthatatlan: több nyilatkozatában is leszögezte, frakcióvezető szeretne maradni. Lendvai környezetéből úgy tudjuk, "nem érez indulási kényszert", neki Hiller és Szili is megfelelne mint pártelnök.
Az érzelmi retorikát használó, a tagság körében vitathatatlanul népszerű Szili korábban egyértelműen a párt köztársaságielnök-jelöltje szeretett volna lenni, és ezért cserébe feladta volna pártelnöki ambícióit. Az MSZP több vezetője is úgy tudja azonban, Szili a múlt hétre megváltoztatta elhatározását, és mégis ringbe szállna. Azt valószínűsítik, hogy azért, mert ellenkező esetben könynyen a két szék közé eshet: Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke ugyanis hónapokkal korábban egy lapinterjúban kizárta, hogy támogatnák egy pártpolitikus államfővé választását, illetve megjelent a színen egy olyan kihívó is, aki Szili pártbeli helyére tör.
Forrásaink szerint a jó szervezőnek és elemzőnek, de nem a pártot megjeleníteni képes politikusnak tartott Szekeres Imre a pártelnöki posztra kívánja jelöltetni magát, de ez szaknyelven szólva "fölélövés", mivel a kancellária államtitkára vélhetően beérné az elnökhelyettesi pozícióval is, amit jelenleg Szili tölt be. Több vezető szocialista politikus is úgy véli, a "mutyimentes MSZP-t" felszólítással Szili arra utalt, nem szeretné, ha nélküle osztanák le a lapokat a pártban.
Az elnökjelöltségre egyelőre Hillernek van a legtöbb esélye, aki szűk körben eddig sem titkolta ambícióit, és akit több meghatározó politikus – például Lendvai Ildikó, Juhász Ferenc vagy Gyurcsány Ferenc – is támogatna. Az idén negyvenéves történész 1998-ban került az MSZP választmányának elnökhelyettesi posztjára, két évvel később a pártelnökségbe, de igazán ismertté csak a kormányváltás után vált, amikor a szocialisták hosszú ideig küzdöttek a koalíciós tárgyalásokon, hogy Magyar Bálint helyett Hiller igazgathassa az oktatási ágazatot.
A szocialisták között egyedüliként nemzeti retorikát (is) használó, az ELTE-n máig 17. századi diplomáciatörténetet, a harmincéves háború korát tanító Hiller legnagyobb hátránya éppen oktatói, didaktikus modora lehet az MSZP hagyományos szavazóinál. Hiller modernizációs szándékairól és csapatépítési terveiről még nem sokat lehet tudni; a programját jövő kedden ismerteti.
Lapunk információi szerint az MSZP vezetőinek egy csoportja még a múlt hét elején felajánlotta Hillernek az elnöki posztot, ám azzal a feltétellel, ha megszakítja szövetségét Gyurcsánnyal. Hiller azonban információink szerint ezt visszautasította.
A két politikus környezete egyaránt megerősítette, hosszú távú szövetséget kötöttek: Gyurcsány támogatná a pártelnöki poszton Hillert, aki viszont jövőre esetleg miniszterelnök-jelöltnek javasolná a sportminisztert.
A párt modernizálására alkalmasnak tűnő Gyurcsány – Hiller páros tavasszal autószerelőként híresült el, mivel autós metaforákkal bírálták nyilvánosan többször is a kormány tevékenységét. Medgyessy emiatt elsősorban a korábban bizalmasának számító, de tőle fokozatosan egyre távolabbra kerülő Gyurcsányra neheztelt meg, nem veszi ugyanis jó néven, hogy egykori bizalmasa kacérkodik a kormányfőjelöltséggel. (A miniszterelnök környezete szerint Medgyessyhez legközelebb az MSZP-ből Kiss Péter áll, ám szűk körben a kancelláriaminiszter is hangoztatja kifogásait a kormányzás kapcsán.)
Miniszterelnök-váltásról azonban egyelőre nincs szó, Medgyessy Péter pozíciója biztosnak tűnik, olyannyira, hogy kötelezte Hillert: csak úgy távozhat a kulturális tárca éléről, ha megfelelő utódot javasol miniszternek.
A múlt szombati választmány megerősítette ugyanis, hogy a párt elnöke és helyettese csak főállású politikus lehet. Információink szerint Szili és Szekeres is hajlandó lenne megválni a házelnöki és az államtitkári funkciótól, és hajlik erre Hiller is, csak éppen – lapzártánkig – nem sikerült megtalálnia utódját. Ennek ellenére minden bizonnyal benyújtja programját, és indul az elnöki posztért.
A program benyújtására Mandur László budapesti elnök javaslata alapján kerülhet sor, aki nyilvános kampányt látna szívesen az elnöki posztért. Erről Burány Sándor, a jelölőbizottság elnöke dönthet, aki vélhetően némi módosítással alapnak tekinti majd a javaslatot. Eszerint az aspiránsoknak július 15-éig kell jelentkezniük, a hónap végéig be kell nyújtaniuk programjukat, amit augusztusban a jelöltek meghallgatásával vitatnának meg a helyi szervezetek.
A jelölőbizottsági elnöki poszt komoly befolyást jelent, ám az igazi királycsináló Medgyessy Péter, aki saját pozíciójának stabilizálására kívánja használni a választási vereséget. Medgyessy az MSZP-választmány szombati ülésén utalt újraindulási szándékaira is ("lehet, hogy most utáltok, de 2006-ban majd szeretni fogtok"). A testület ülése után szinte egyöntet? volt a vélemény, miszerint Medgyessy világossá tette, "ő az úr a házban".
A miniszterelnök sikerrel szerelte le a választmány kritikáit, valamint nyilvánvalóvá tette, hogy a párt első vonalán kívül is vannak szövetségesei, amikor arról beszélt, hogy "kétgenerációs ugrás" szükséges az MSZP-ben. A nehezen értelmezhető kívánalomnak többféle interpretációja is létezik. Egyrészt jelentheti, hogy a hatvanasok nemzedéke, Medgyessy, Kovács után nem az ötvenesek, Szekeres, Szili, hanem a negyvenesek, Hiller, Gyurcsány, Kiss Péter következnek; más értelmezésben viszont lehet, hogy a 30-35 évesek előretörését támogatná a kormányfő.
Az utóbbi csoportosulás által alakított Mozaik Klub egyelőre a nyár nagy nyertesének tűnik. Az EP-listáról Strasbourgba jutó és emiatt magyar mandátumukról lemondó képviselők helyére sikeresen juttatták be a közéjük tartozó Csige Tamást, Mesterházy Attilát és Bán Imrét. A képviselőcsoport tisztújításán a frakció elnökségébe került Arató Gergely éppúgy a Mozaik tagja, mint a kormányzati médiakoordinátorrá avanzsált Újhelyi István vagy a fővárosi tisztújításon komoly eséllyel induló Horváth Csaba II. kerületi polgármester.
2004. 07. 02. (VIII/27)
