Az államtitkár március 20-ai levelében 2001 első napjától gyűjtötte be az iratokat, és ezzel – Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos vizsgálata szerint – törvénysértést követett el. Keller kérését egyébként egyedüliként a Fauna Rt. tagadta meg, és a feljelentést is a társaság jogi képviselője tette személyes adatokkal való visszaélés, valamint többrendbeli adatvédelmi szabálysértés miatt. Péterfalvi Attila szerint az egyik legfontosabb alkotmányos alapjog, a személyes adatok védelmének joga sérült meg Keller
László tevékenysége nyomán. Az ombudsman az iratok megsemmisítését rendelte el, és felszólított a vizsgálatok leállítására. (Péterfalvi Attila állásfoglalásában arra is kitért, hogy tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban tendencia, hogy országgyűlési, önkormányzati képviselők, miniszterek, államtitkárok, egyéb tisztviselők az adatvédelmi előírások megkerülésével, illetve nagyvonalú értelmezésével igyekeznek olyan információk, személyes adatok birtokába jutni, amelyek felhasználásával, nyilvánosságra hozatalával a közélet tisztaságának megóvását, egyes szervezetek ellenőrzését kívánják biztosítani.)
Keller László azzal védekezett, hogy célja nem a vadászatot folytatók személyes adatainak megismerése volt, hanem annak kiderítése, történt-e károkozás a magyar állam tulajdonát képező vadállományban. Információi szerint ugyanis több elejtett, nagy érték? vad árát nem fizették ki az állami vadásztársaságoknak. Keller hangsúlyozta: az állami tulajdonnal kapcsolatos információk közérdek? adatnak minősülnek.
Az államtitkár tehát tagadta, hogy konkrét személyek után "nyomozott" volna. Ezt a Közpénzügyi Államtitkárság közleménye is megerősíti, miszerint a bekért iratok nem tartalmaznak olyan adatokat, melyek a bennük szereplő személyek pontos azonosítását lehetővé tennék. Ennek azonban ellentmondani látszik az a lapinfomáció, miszerint Keller a vadászatokon részt vevők listáját is bekérte. Szintén érdekes, hogy nemrégiben az államtitkár a parlamentben a legfőbb ügyészhez intézett kérdésében arról érdeklődött, etikusnak tartja-e, hogy ő mint jelentős közjogi méltóság együtt vadászik nem pusztán gazdasági vezetőkkel, hanem folyamatban lévő, bűncselekménygyanús ügyek érintettjeivel, esetleg gyanúsítottjaival is.
Keller vitatja az ombudsmani állásfoglalás helyességét. Szerinte a törvény helyes értelmezése alapján "a vadászati felügyelőség képviseletében eljárók minden további nélkül betekinthetnek a kérdéses dokumentumokba". "A Tisztelt Biztos úr úgy alkotta meg állásfoglalását, hogy nem győződött meg arról, hogy milyen iratok kerültek a Közpénzügyi Államtitkárság birtokába, egyáltalán tartalmaznak-e azok személyes adatokat, vagy sem. Ennek hiányában is azonban a dokumentumok megsemmisítésére szíveskedett felhívni" – fogalmazott szerkesztőségünknek is eljuttatott nyílt levelében az államtitkár, aki kéri, hogy Péterfalvi vizsgálja felül intézkedéseit.
Párthoz kerültek a banki kivonatok
A Jobbik Magyarországért információi szerint május 1-jével történt megszüntetése után az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány összesen 232 millió forintot költött el, amiből 10 millió forintot magánszemélyek kaptak munkabér címén. Nagy Ervin választmányi elnök elmondása szerint mindez a közalapítvány banki átutalási listájáról derül ki, amit "egy megbízható" személytől kaptak.
A dokumentumból az is kitűnik, hogy december 3-ától május 12-éig összesen 32 millió forintot fizettek ki magánszemélyeknek munkabérként, illetve ruhapénzként. "Ebben az esetben nem a kifizetés tényével van probléma – hiszen a pénzt leginkább kuratóriumi tagoknak utalták át –, hanem az összegek nagyságával. Tekintve, hogy a kuratórium kéthetente ülésezett, kissé magasnak tűnik a 133 ezer vagy 250 ezer forintos havi díjazás, mint ahogy a 414 ezer forintos tanácsadói díjért elvégzett munkára is kíváncsiak lennénk" – mondta lapunknak Nagy Ervin. Május 1-je óta egyébként több magánszemély kiemelkedően magas, 2 millió forint körüli összeg? juttatást is kapott. Két hölgy pedig 500-500 ezer forintot vehetett fel "munkaruhára". Nagy Ervin kérdésünkre elmondta, hogy bár a közalapítvány működése nyilvános, jogilag – véleményük szerint – nem egyértelmű, hogy a közpénzkifizetések részletezve is megismerhetők-e, vagy nem, ezért hozták nyilvánosságra a birtokukba került adatokat.
2004. 06. 11. (VIII/24)
